Macronnak sikerült, ami eddig egyetlen elődjének sem
maivilag
French President Emmanuel Macron speaks with doctors as he visits the Pitie-Salpetriere hospital in Paris on February 27, 2020 where the first French victim of COVID-19 passed away the day before. - France has so far registered 18 infections and two deaths, a 60 years-old French citizen and a 80 years old Chinese tourist, as European governments scramble to contain a slew of new coronavirus cases popping up across the continent. (Photo by Martin BUREAU / POOL / AFP) (Photo by MARTIN BUREAU/POOL/AFP via Getty Images)
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök népszerűsége történelmi mélypontra zuhant: a franciák mindössze 11 százaléka elégedett az államfő munkájával – derült ki egy friss felmérésből. Ilyen alacsony értéket még egyetlen francia elnök sem ért el korábban. Zuhanórepülésben az Ukrajnáért saját katonáit is feláldozni képes nyugati vezető.
A korábbi népszerűségi negatív rekordot Francois Hollande tartotta 2016 novemberében, ám Macron most alulmúlta elődjét. A politológusok szerint az elnök és a francia társadalom között „mély és szerkezeti törés” alakult ki.
Egy politikai elemző a Le Figarónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az elnök népszerűtlensége az utóbbi hónapok belső politikai válságaira vezethető vissza. Macron a 2024-es európai parlamenti választások után váratlanul feloszlatta a nemzetgyűlést, és előre hozott választásokat írt ki, ami sok francia választóban bizonytalanságot és dühöt keltett – írja a Magyar Nemzet.
A politológus szerint az államfő már nem képes „megingathatatlan vezetőként” megjelenni sem Franciaországban, sem a nemzetközi színtéren.
„A világpolitika fókuszát jelenleg Donald Trump uralja, Macron pedig elveszítette azt a nemzetközi súlyt, amelyet korábban az európai diplomácia egyik fő alakjaként birtokolt” – tette hozzá a szakértő.
Macron támogatottsága a szakértők szerint tovább csökkenhet, és egy számjegyű értékre is visszaeshet – ezzel ő lenne az első francia elnök, akivel ez megtörténik.
Macron második elnöki ciklusát 2022-ben kezdte meg, ám politikai mozgástere azóta jelentősen beszűkült: a francia társadalmat sújtó gazdasági nehézségek, a bevándorlás kérdése, valamint az európai politikai erőviszonyok átrendeződése egyaránt gyengítik pozícióját.
