Magyar diplomáciai sikerről írnak az olasz lapok
A magyar diplomáciai erőfeszítésekről is ír az olasz Il Foglio az Európai Bizottság új elnökének megválasztása kapcsán.
Amikor július elején az uniós állam- és kormányfők találtak egy olyan nevet, amelynél úgy tűnt, hogy végre mindenki egyetért, Ursula von der Leyen a többségüknek még ismeretlen volt – áll a cikkben.
Mint a írják, a lengyelek a tárgyalási folyamat során Orbánnal egy hangot képviseltek. Az Európai Bizottságot egy német konzervatív vezetheti, akit kétségkívül Merkel teremtett, és egy ideig irányíthatott is – miközben ugyanakkor elvetették a holland szocialista Timmermans jelöltségét, és a bajor kereszténydemokrata Manfred Webert is, akit a nyilvánosságban hosszú ideig támogatott Merkel német kancellár is.
Az Il Giornale című olasz napilap is beszámolt a „Mediterranea Saving Humans” nevű szervezet Alex nevű migránsszállító hajójának akciójáról, amely során erőszakkal akartak bevenni egy kikötőt Lampedusán, hogy 42 migránssal a fedélzeten kikössenek.
A cikk szerint a Sea Watch esetét imitáló hajó kezdettől fogva törekedett az olasz belügy kényszerhelyzetbe hozására, noha éppen az NGO szóvivője, Luca Casarini által megindított vitorláshajó nyilvánított ki a maga részéről „szükségszerű helyzetet”. Közvetlenül a kikötés után a belügyminisztérium elrendelésére leszedték a hajón lévő migránsokat, és a teljes személyzetet vizsgálat alá vonták illegális bevándorlás támogatás miatt. A kikötés kapcsán Casarini indulatos szavait is idézi a cikk vége, miszerint: „Szükségállapot – be kell lépnünk, elég!” A partra szállási akciót bonyolító Mediterranea Saving Humans Soros -hátterű és finanszírozású segélyszervezetnek minősül.
A francia nyelvű Info Chrétienne Irak: A magyar egyház újjáépíti a keresztény falut, amelyet az Iszlám Állam elleni háború alatt elpusztítottak címmel közölt cikket arról, hogy a magyar keresztények úgy döntöttek, hogy megsegítik testvéreiket Irakban, és a cikk megjelentésének napjáig 500 ezer dollárnak megfelelő támogatást adtak a „nehéz körülmények között” megkezdődött újjáépítésre.
A francia cikk idézi a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága közleményének szavait, amely „a keresztény közösség testvéri szolidaritásával” indokolta a magyarok erőfeszítéseit a Közel-Keleten, s a szolidaritásnak ez a kifejezése „azon a reményen alapul, hogy Isten előkészíti a jövőt és a békét mindazok számára, akik most a legnehezebb helyzetben vannak”.
