Magyar mondókát tiltott le a Facebook – a gyűlöletkeltő bejegyzések simán átmennek
A ibafai papról szóló mondókát dolgozza fel a Belvárosi Betyárok dala. A gyerekdalokat készítő zenekar a továbbírt és megzenésített nyelvtörőhöz készült videót a legnagyobb közösségi oldalon szerette volna népszerűsíteni, hiába.
A facebook szinte azonnal letiltotta a reklámot, mondván, hogy a fapipa, vagyis a mondóka hagyományos szövege szerintük veszélyes.
Váray László, az együttes frontembere az M1-nek elmondta: a hirdetést a szövegfordítás, vagy a videóban megjelenített pipázó pap animációja miatt törölte az algoritmus, vagyis egy automatizált program, anélkül, hogy arról a közösségi oldal szerkesztőivel egyeztetni lehetett volna.
A hirdetést később hiába próbálták újra feltölteni, az algoritmus minden alkalommal elutasította azt. Váray László szerint elgondolkodtató, hogy az óriás techvállalatok egy egységes program által vezérelve cenzúrázhatnak hagyományokra épülő kulturális tartalmakat.
Nem példa nélküli, hogy a legnagyobb közösségi oldal önkényesen vagy éppen tévesen sértőnek, és a közösségi alapelvekkel ellentétesnek minősít bizonyos tartalmakat. Egy éve a Belvárosi Betyárokhoz hasonlóan járt egy brit művészeti galéria reklámja is.
A kisvállalkozást népszerűsítő fotó két legelő tehenet ábrázolt. A Facebook nyíltan szexuális tartalomnak minősítette a képet, majd le is tiltotta azt. Sőt, az algoritmus itt nem állt meg és végül a cég teljes profiljára kiterjesztették a korlátozást.
Szexuális tartalomnak minősült a Hong Kong-i felhőkarcoló is. Egy egyszerű diszkó feliratról pedig azt állította a portál, hogy az alkoholfogyasztást, egy másik, tűzijátékot megörökítő képről pedig azt, hogy a fegyvereket népszerűsíti.
Elemzők szerint, mindeközben az algoritmuson gond nélkül átmennek a valóban veszélyes vagy gyűlöletkeltő bejegyzések.
A Wall Street journal korábban arról írt, hogy egy Indiában terjedő gyűlöletcsoport oldalát a Facebook nem merte letiltani, mert elmondásuk szerint féltették a techvállalat dolgozóit. A cikk szerint bár a mozgalmat veszélyesnek és erőszakosnak minősítette a közösségi oldal, a hírfolyamból mégsem távolították el a csoport egyik videóját, amelyen a tagok megvernek egy lelkipásztort és szétvernek egy pünkösdista templomot.
Az algoritmus szerepe és sokszor megkérdőjelezhető működése szakértők szerint a 2010–2011-es Arab Tavasz nevű közel-keleti és észak-afrikai forradalmak idején mutatkozott meg. Az összesen 16 országon végigsöprő erőszakhullám csaknem 200 ezer halálos áldozattal járt. Sok esetben az erőszakos eseményeket a közösségi oldalon szervezték, álhírekkel hergelve az embereket. Az algoritmus akkor ezeket nem szűrte ki.
Forrás: hirado.hu
