Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, és megállapodtak abban, hogy őszig le kell zárni a Magyarországgal szemben 2018 óta folyó, 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást. A kormányfő meghívta az EP elnökét Magyarországra, és ősszel beszédet mond az Európai Parlament egyik strasbourgi plenáris ülésén. Az eljárás lezárására tett ígéret nemcsak jogi-technikai, hanem politikai fordulat is: az új magyar kormány az uniós intézményekkel való viszony rendezését és a befagyasztott források felszabadításához szükséges bizalom helyreállítását tekinti kiemelt feladatának.
Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével tárgyalt Brüsszelben, a megbeszélés egyik fő témája pedig a Magyarországgal szemben csaknem nyolc éve folyó, 7. cikk szerinti jogállamisági eljárás lezárása volt.
A kormányfő a Facebook-oldalán azt írta, hogy Metsolával egyetértettek abban:
őszig le kell zárni az eljárást, amelyet még 2018 szeptemberében, az Orbán-kormány jogállamiságot és demokratikus intézményrendszert érintő intézkedései miatt indított el az Európai Parlament.Magyar Péter közlése szerint meghívta az EP elnökét Magyarországra, és megállapodtak arról is, hogy ősszel beszédet mond az Európai Parlament egyik strasbourgi plenáris ülésén. v
A 7. cikk szerinti eljárás az Európai Unió egyik legerősebb politikai-jogi eszköze arra az esetre, ha egy tagállammal kapcsolatban felmerül, hogy súlyosan sérti vagy veszélyezteti az EU alapértékeit, köztük a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Magyarország esetében az eljárást 2018. szeptember 12-én az Európai Parlament kezdeményezte, amikor a képviselők a Sargentini-jelentés alapján kimondták, hogy fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata. A határozatot 448 igen szavazattal, 197 nem ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el.
Az eljárás azóta az Európai Unió Tanácsában, azon belül főként az Általános Ügyek Tanácsában folytatódott. A magyar ügyben több meghallgatást is tartottak: a Tanács napirendjén visszatérően szerepelt a bírói függetlenség, a korrupció elleni fellépés, a fékek és ellensúlyok rendszere, a civil tér, az akadémiai és médiaszabadság, valamint a kisebbségi és LMBTQI-jogok helyzete.
A folyamat azonban éveken át nem jutott el a legsúlyosabb szakaszig, vagyis a szavazati jogok felfüggesztésével is fenyegető szankciós döntésig.
A 7. cikk szerinti eljárás első, megelőző szakasza elsősorban politikai nyomásgyakorlásra és párbeszédre szolgál: a Tanács négyötödös többséggel állapíthatja meg, hogy fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata, és ajánlásokat fogalmazhat meg az érintett tagállamnak. A szankciós szakasz ennél jóval nehezebben indítható, mert ahhoz az Európai Tanács egyhangú döntésére lenne szükség annak kimondásához, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az EU alapértékeit.