Magyarellenes vezetője lehet Romániának? – Sorsdöntő küzdelem zajlik keleti szomszédunknál
Május 4-én tartják Romániában a megismételt elnökválasztás első fordulóját. A voksolást azért kell újra megtartani, mert az eredeti, november 24-i első forduló kapcsán az a gyanú merült föl, hogy Moszkva titokban segítette a győztes jelöltet. A május 18-án esedékes második fordulóba négy jelöltnek van esélye bejutni. Kik ők?
Május 4-én tartják Romániában a megismételt elnökválasztás első fordulóját, és amennyiben senki nem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét – ami nagyon valószínű –, május 18-án második fordulóra kerül sor. Az elnökválasztást azért kell megismételni, mert az eredetileg november 24-én tartott voksolással kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy a meglepetésszerű győzelmet szerző, szélsőjobboldali, Moszkva-barát jelöltet, Călin Georgescut a háttérből titokban Oroszország segítette. A román alkotmánybíróság – erőteljesen megkérdőjelezhető módon – a második forduló előtt két nappal megsemmisítette a választás első fordulóját, és az egész folyamat megismétlését rendelte el.
Georgescu a megismételt elnökválasztáson is el akart volna indulni, azonban a választási iroda márciusban megakadályozta ezt, az alkotmánybíróság pedig elutasította az elnökjelölt-aspiráns panaszát. A szélsőjobboldali erők Georgescu kizárását követően összezártak, és a legerősebb nacionalista párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, George Simion mögé álltak be, aki a törölt elnökválasztáson 13,86 százalékkal csak a negyedik helyen végzett.
Ugyancsak összezártak a december 1-jén tartott parlamenti választások nyomán megalakult kormánykoalíció pártjai, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelyek Crin Antonescu közös jelölt mögé álltak be. A törölt elnökválasztáson második helyre befutott, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjeként induló Elena Lasconi ismét ringbe szállt, de időközben saját pártja kihátrált mögüle, és a függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti polgármester mögé sorakozott fel, aki egyébként 2016-ban az USR egyik alapítója volt, de 2017-ben kilépett a pártból. Szintén esélyesként vág bele a megmérettetésbe a 2012 és 2015 között regnáló miniszterelnök, Victor Ponta, aki bár szociáldemokrataként kezdte pályafutását, ma már nacionalista és trumpista húrokat penget.
Georgescu novemberi győzelme hatalmas meglepetés volt, a közvélemény-kutatók ugyanis még csak a második körbe való bejutását sem mérték, nemhogy a győzelmét. Így nehéz hinni a jelenlegi közvélemény-kutatásoknak, főleg hogy egészen különböző mérések látnak napvilágot. Abban nagyjából egyetértés van a kutatások között, hogy Simion vezet, Lasconi pedig az ötödik, de a köztes helyezéseket illetően nagy a szórás. Van olyan felmérés, amely Ponta–Dan–Antonescu-sorrendet mutat, van olyan, amely Antonescu–Dan–Ponta-sorrendet, de van Dan–Ponta–Antonescu-sorrendet, sőt Ponta–Antonescu–Dan-sorrendet mutató is.
Második fordulós felmérések is vannak: ezek szerint egy Simion–Dan-összecsapás előbbi 54 százalékos győzelmét hozná, egy Antonescu–Dan-összecsapás előbbi 52 százalékos győzelmét, egy Antonescu–Simion-összecsapás pedig előbbi 52 százalékos győzelmét. De a helyzet nagyon bizonytalan és képlékeny;
amit talán biztos el lehet mondani, hogy a második fordulóba jutásra az establishmentet képviselő Antonescunak, a szélsőjobboldali Simionnak, a liberális Dannak, illetve a szociáldemokratából nacionalistává vedlett Pontának van esélye.
Négyük közül utóbbi három egyértelműen a fennálló renddel szemben definiálja magát, de az utóbbi időben Antonescu is igyekszik magát nem hagyományos jelöltnek beállítani. Nagyon úgy tűnik, hogy a mostani elnökválasztáson a 35 éve működő rendszerrel szembeni kritika a nyerő stratégia, még azoknál is, akik tevékeny szereplői voltak ennek a rendszernek, mint a volt kormányfő, Ponta, vagy a volt átmeneti államfő, Antonescu. Georgescu tavalyi győzelme egyértelműen megmutatta, hogy hatalmas ellenszenv van a román választókban az establishmenttel szemben, és valószínűleg az győzhet majd végül, aki ezeket az indulatokat a legsikeresebben tudja becsatornázni.
A mindössze 38 éves George Simion az Uniți sub tricolor nevű erőszakos szurkolói csoport ismert alakja volt, aki hamarosan a politikai akcionizmusba is átvitte a fociultrák módszereit. 2019-ben alapította meg pártját, az AUR-t, amely a 2020-as parlamenti választásokon meglepetésre 9 százalékos eredménnyel rúgta be az ajtót.
Az AUR-t a magyar olvasók elsősorban magyarellenes akcióiról ismerhették meg. A párt már alapításának évében hírnevet szerzett azzal, hogy hívei erődemonstrációt tartottak az úzvölgyi katonai temetőben, ahová az I. világháborús magyar katonasírok mellé jogellenesen egy román emlékművet emeltek. A román szélsőségeseket a csendőrségnek kellett elválasztania a magyar tiltakozóktól, az erődemonstráción Simion is megjelent. Az AUR-vezér később többször is felszólalt az RMDSZ, a Székelyföld vagy éppen a székely himnusz ellen.
A párt népszerűsége igazán 2020-tól, a koronavírus-járványtól kezdve lőtt ki, ugyanis az AUR határozottan lezárás-, majd oltásellenes, vírusszkeptikus irányvonalat vitt. Az ideológiai témák között kiemelt helyen szerepel Románia és Moldova egyesítésének követelése, az ortodox keresztény értékek állítólagos védelmezése, ami erőszakos inzultusokkal és Simion részéről verbális ámokfutással párosult.
Ahogy azonban nőtt pártja népszerűsége, Simion rájött, hogy az erőteljes szélsőjobboldali üzenetekkel és stílussal üvegplafon ereszkedik az AUR fölé, amelyet csak úgy tud áttörni, ha „megindul” középre, és pártja „néppártosodik”. Simion Európában elsősorban Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel keresett szövetséget, és a tavalyi európai parlamenti választások után az AUR belépett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába.
Simiont gyakran vádolják oroszbarátsággal, sőt állítólag az orosz titkosszolgálat is egyengette az útját. Az orosz hibrid műveleteknek erősen kitett Moldovában az AUR-vezért nem kívánatos személynek nyilvánították, ahogy Ukrajnában is, amelynek katonai támogatását Simion elutasítja. Az elnökjelölt azonban az utóbbi időben inkább azt hangsúlyozza, hogy jóban kell lenni a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal.
A Trump-csapat egyébként az utóbbi hónapokban felfigyelt Romániára: Elon Musk például nyíltan Geogescu mellé állt, J. D. Vance alelnök hírhedt müncheni beszédében a novemberi elnökválasztás eltörléséért megrótta Romániát, ahogy korábban Trump legidősebb fia, Donald Trump Jr. is, aki „sorosista/marxista kísérletnek” nevezte az alkotmánybíróság döntését. Az ifjabb Donald Trump egyébként nem sokkal az elnökválasztás előtt, április 28-án látogat majd Romániába.
Nagy visszatérésre készül Victor Ponta, aki 2012 és 2015 között Románia miniszterelnöke volt, 2014-ben pedig bejutott az elnökválasztás második fordulójába, de akkor alulmaradt a nemrég leköszönt államfővel, Klaus Iohanisszal szemben.
Ponta a Szociáldemokrata Pártban kezdte pályafutását, a PSD ifjúsági szervezetét vezette. Fiatalkorában még vörös Che Guevara-s pólóban mutatkozott, aztán a nagypolitikába lépve a mindig aktuális PSD-vezér kegyeibe férkőzve jutott fel a ranglétrán, rendre megtagadva korábbi mentorait. 2010-ben, 38 évesen lett pártja elnöke, két évvel később pedig megszerezte a miniszterelnöki széket.
A 2014-es bukott elnökválasztást követően egyre népszerűtlenebbé vált, majd egy súlyos diszkótragédia után 2015-ben lemondásra kényszerült. Pontát 2017-ben kizárták a PSD-ből, de még abban az évben megalapította saját pártját, a Pro Romániát. A párt eddig nagy sikereket nem tudott elérni, a törvényhozásba sem került be.
Ponta a tavaly novemberi elnökválasztás eltörlése után érezte úgy, hogy itt az ideje ismét berobbanni a politikába. Georgescu sikerét látva establishment-ellenes platformon indulva futott neki az elnökválasztásnak: mostanában Trumpot másolva „Románia az első” feliratú sapkában jelenik meg sokszor. Ukrajna támogatását nem állítaná le teljesen, csak a román fekete-tengeri kikötőkön áthaladó ukrán gabonaexportot szüntetné be a román gazdák védelmében.
Nicușor Dan fiatalkorában matekzseniként hívta fel magára a figyelmet: még a rendszerváltás előtt két alkalommal is aranyérmet nyert a nemzetközi matematikai diákolimpián a román csapattal. Az 1990-es években Franciaországban tanult, Romániába visszatérve tudományos pályára lépett, de közben civil aktivista tevékenységet is kifejtett.
2012-ben és 2016-ban is elindult a bukaresti polgármesteri posztért, amelyet végül 2020-ban nyert meg, azóta vezeti a román fővárost. 2016-ban alapítója volt a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR), de már egy évvel később összekülönbözött a párttal, és otthagyta azt.
A novemberi elnökválasztáson nem indult, de saját bevallása szerint Georgescu győzelme után úgy érezte, muszáj belevágnia a versenybe. Mivel a felmérések szerint jóval népszerűbb, mint volt pártja eredeti jelöltje, Lasconi, az USR nemrég kihátrált utóbbi mögül, és Dan mögé állt be. A lépés azonban egyelőre nem tűnik szerencsésnek: a liberális párt ugyanis a Lasconira szánt kampányköltéseket nem terelheti át Danra, és hivatalos támogatást sem adhat neki. Az USR lépése ugyanakkor foltot ejtett a bukaresti polgármester független imázsán, így könnyen lehet, hogy Dan végül a két szék között a pad alá esik, és nem jut be a második fordulóba.
Az összes jelölt közül Antonescu az egyetlen, aki ha csak rövid időre is, de kipróbálhatta magát államfőként: a Szenátus elnökeként 2012-ben pár hétig Románia ügyvezető elnöke volt, mikor az akkori elnököt, Traian Băsescut egy időre felfüggesztették. A felfüggesztésben egyébként oroszlánrésze volt Antonescunak, aki az akkori miniszterelnökkel, mostani egyik riválisával, Pontával fogott össze, hogy Băsescut kiűzzék a Cotroceni-palotából. Az „alkotmányos puccskísérletként” is felfogható húzás végül nem járt sikerrel, néhány évvel később Antonescu egy időre el is tűnt a politikai színtérről.
A jelenlegi kormánypártok a koalíciós tárgyalások során úgy döntöttek, hogy közös jelöltet állítanak az elnökválasztásra, hogy ne osszák meg az establishment-pártok szavazóit több jelölt között. A novemberi választáson se a PSD, se PNL jelöltje nem jutott be ugyanis a második fordulóba, pedig a korábbi elnökválasztásokon általában e két párt jelöltjei mérkőztek meg egymással.
Antonescut Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javasolta közös jelöltnek, kampányfőnöke pedig a magyar kisebbségi párt kampányguruja, Porcsalmi Bálint. A jelölt kampánya elején Sepsiszentgyörgyön is járt, és magyarbarát üzeneteket fogalmazott meg. A magyarlakta területeken Antonescu választási plakátjai
Előre! Ne hátra.-szlogennel jelentek meg, ami egyértelmű másolása a magyar kormány egyik 2022-es kampányszlogenjének.
Bár Antonescu igazi establishment-jelölt, Georgescu példájából ő is tanult, és mostanában olyan üzeneteket fogalmaz meg, amelyekkel a főáramú politikától elfordulókat kívánja megszólítani. Kérdés, hogy ez a „kint is vagyok, bent is vagyok” játék mennyire lesz hiteles és sikeres.
portfolio
