Vasárnap tartják a romániai elnökválasztás második fordulóját, és a közvélemény-kutatások szerint abszolút kétesélyes a küzdelem. Két „rendszeren kívüli” jelölt küzd meg egymással: a progresszív bukaresti főpolgármester, a függetlenként induló Nicușor Dan, illetve a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, az első forduló győztese. Bár a félelnöki rendszerben korlátozottak az államfő jogkörei, a kormány lemondása miatt várhatóan a parlamenti erőviszonyokban is változások jönnek majd.
Állandósult válságban kerül sor Romániában vasárnap az elnökválasztás második fordulójára. Eredetileg tavaly november 24-én tartottak elnökválasztást, ezt azonban két nappal a második forduló előtt az alkotmánybíróság – vitatható módon – törölte. Az ok: a győztes független szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu kampányát a román hírszerzés szerint Oroszország tolhatta meg.
A december 1-jén tartott parlamenti választások után létrejött centrista kormánykoalíció május 4-ére és 18-ára írta ki a megismételt elnökválasztást, amelyen Georgescu a választási bizottság tiltása miatt nem indulhatott. Helyette a szélsőjobboldali erők – melyek összesen a mandátumok mintegy egyharmadát szerezték meg a parlamenti választásokon – a vezető radikális erő, az AUR elnöke mögé álltak be, aki a november 24-i törölt választáson csak a negyedik helyen végzett. George Simion több alkalommal kijelentette, megválasztása esetén Georgescut tenné meg miniszterelnöknek, aki nem is utasította el az ajánlatot.
A novemberi elnökválasztás törléséről szóló alkotmánybírósági döntést bírálók szerint a taláros testület egyértelműen politikai döntést hozott, és sokan úgy sejtik, a román politikát a rendszerváltás óta döntően befolyásoló Szociáldemokrata Párt (PSD) megbízása érvényesült. (Az alkotmánybíróság elnöke, Marian Enache korábban szociáldemokrata szenátor volt.) Eme elmélet szerint az eredmény megsemmisítésére azért volt szükség, mert a PSD jelöltje, Marcel Ciolacu – időközben lemondott – miniszterelnök a második fordulóba sem jutott be novemberben.
Ha valóban ez a politikai machináció állt a döntés mögött, akkor balul sült el, ugyanis míg Georgescu és Simion novemberben együtt is összesen 36 százalékot szerzett a később törölt elnökválasztáson, az AUR-elnök május 4-én 40,96 százaléknyi voksot gyűjtött be. Vagyis ha az alkotmánybírósági döntés a szélsőjobboldal előretörését akarta volna megállítani, csak azt érték el, hogy a radikális erők még erősebbek lettek.
Ráadásul a mostani második fordulóba sem jutott be kormánypárti jelölt. A novemberi első fordulóban a korrupcióellenes, Nyugat-barát liberális, de rendszeren kívüli párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi végzett másodikként. A mostani második fordulóba pedig az a Nicușor Dan jutott be, aki az USR egyik alapítója volt, de később összekülönbözött pártjával, ezért kilépett, azonban a mostani kampányban az USR ismét beállt mögé (és nem saját elnökét, a szintén elinduló Lasconit támogatta). A három kormánypárt, a PSD, a konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közös jelöltje, Crin Antonescu csak harmadik lett.
Vagyis mind Simion, mind Dan szemben áll az eddigi romániai establishmenttel, csak míg előbbi nacionalista, populista, euroszkeptikus, utóbbi nyugatos, progresszív oldalról bírálja a fennálló rendszert.
A december 1-jei választások után összeállt centrista kormánykoalíció időközben megbukott. Marcel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás másnapján lemondott, a PSD pedig kilépett a kormányból. Így jelenleg nemcsak állandó elnöke, állandó miniszterelnöke sincs Romániának, mindkét székben ideiglenes hivatalviselő ül. Míg a PNL és az RMDSZ Dant biztosította támogatásáról, a PSD-n belül olyan nagy a káosz és a megosztottság, hogy egyik elnökjelölt mögé sem álltak be.
Akár Simion, akár Dan győz a második fordulóban, várható, hogy a parlamenti erőviszonyok is megváltoznak, annak ellenére, hogy egyik elnökjelölt sem támogat egy előrehozott parlamenti választást. A bukaresti főpolgármester azt szeretné, ha a nyugatos erők összefognának és koalíciós kormányt alakítanának – ez a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségi képviselők koalícióját jelentené, és biztos parlamenti többséget eredményezne. Dan már meg is nevezte, hogy a jelenlegi ideiglenes államfőt, a PNL-párti Ilie Bolojant látná szívesen a miniszterelnöki székben. A progresszív jelölt győzelme esetén tehát alapvetően nem változna meg a politikai irányvonal, de az államfő hatalma minden bizonnyal megerősödne egy meglehetősen színes kormánykoalícióval szemben.
Más lenne a helyzet, ha Simion győzne, ugyanis a szélsőjobboldali erőknek csak egyharmada van a Szenátusban és a Képviselőházban is. Ebben az esetben
egy elnökpárti parlamenti többség egyedül úgy jöhetne létre, ha a PSD-képviselők egy jelentős része vagy kívülről támogatna egy radikális kormányt, vagy akár be is lépne a koalícióba az AUR, valamint a tőle is jobbra álló SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) nevű formációkkal együtt.
Egy ilyen forgatókönyv nem kizárható, de ez mindkét oldalról az elvek teljes feladását jelentené: a szélsőjobboldali erők részben éppen a leginkább a PSD által megtestesített establishment elleni fellépésből szerezték népszerűségüket, a PSD pedig balközép, Nyugat-barát pártként igen nehezen tudná elmagyarázni, hogyan állhat össze alapvetően Nyugat-ellenes erőkkel. Még akkor is, ha a PSD szavazói között kimutathatóan jelen van a radikális nézetek iránti szimpátia. Ráadásul a PSD-nek az európai szocialista pártcsalád számára sem lenne könnyű elmagyarázni, hogyan állhat össze szélsőjobboldali erőkkel (bár Robert Fico szocialista szlovák kormányfő hasonlót lépett kétszer is, aminek felfüggesztés lett a vége).
Elvileg az is előfordulhat, hogy Simion győzelme ellenére centrista koalíció jön létre, ez a francia politikai rendszerből ismert „társbérlet” (cohabitation) azonban egy félelnöki rendszerben nehezen kormányozhatóvá tenné az országot. Simion egyébként csütörtökön nagy egységkormányt ígért, bár nem világos, pontosan hogy nézne ki egy ilyen. A szélsőjobboldali jelölt még elnökválasztási ellenfele kormányzásba való bevonását is felvetette.
Míg Dan teljesen kizárta az előrehozott választások lehetőségét, mondván, Romániának nincs szüksége újabb káoszra, Simion a végső esetre nyitva hagyta ezt a lehetőséget. Az elnök a román alkotmány 89. cikkelye szerint akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha 60 napon belül két próbálkozásra sem sikerül kormányt alakítani.
Mivel nagyon kiélezett a küzdelem Dan és Simion között, felértékelődik a magyar kisebbség, amely az RMDSZ támogatottsága alapján mintegy 5 százaléknyi voksról dönthet. Nem meglepő, hogy a maga módján mindkét jelölt igyekszik megszólítani a romániai magyarokat.
Az RMDSZ egyértelműen letetette a voksát Dan mellett, de ez inkább egy Simion elleni kiállás, mintsem a bukaresti főpolgármester őszinte támogatása. A magyar párt kampányszlogenje a „STOP Simion”, ami jól jelzi, hogy az RMDSZ protestszavazatra kéri a magyarokat, ahogy 2000-ben is, amikor a szociáldemokrata Ion Iliescu melletti szavazásra buzdított az elnökválasztás második fordulójában Simion szellemi elődjével, a nacionalista, magyarellenes Nagy-Románia Párt néhai vezetőjével, Corneliu Vadim-Tudorral szemben. (Vadim-Tudor nagyobbik lánya, Lidia Vadim-Tudor jelenleg az AUR képviselője.)
Simion rovásán meglehetősen sok van, már ami a magyar kisebbséget érinti. Az AUR megalakulása évében, 2019-ben éppen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az úzvölgyi első világháborús osztrák-magyar katonatemetőben egy illegálisan emelt román emlékművet akart „megvédeni” a tiltakozó magyar kisebbséggel szemben. Simion, aki maga is megjelent Úzvölgyében, később sem rejtette véka alá, hogy nem tetszik neki, hogy a magyarok kisebbségi jogaikat akarják gyakorolni, például kikelt a székely himnusz éneklése ellen, vagy éppen „etnikai terroristának” nevezte az RMDSZ-t. Simion egyébként a román szélsőséges futballultraszcénából emelkedett ki, amely közismert erős magyar- és általában kisebbségellenességéről.
Ami mégis némi esélyt ad Simionnak magyar szavazatok megszerzésére, az az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a tihanyi apátságban elmondott május 10-i beszédében Simion egy kereszténységgel kapcsolatos nyilatkozatára úgy reagált, „teljesen egyetértünk”. Simion később román felirattal fizetett hirdetésként kezdte terjeszteni a Facebookon a magyar kormányfő beszédéről készült videó vonatkozó részét, kifejezetten a magyarlakta romániai régiókra célozva.
Nicușor Dan maga is igyekszik megszólítani a magyar kisebbséget. A magyaroknak szóló üzeneteiben hangsúlyozza például erdélyi származását (fogarasi születésű), és kijelentette, a romániai magyaroknak is joguk van beleszólni abba, milyen irányba haladjon az ország. Dan az első forduló, majd a második forduló előtt is interjút adott a Krónika nevű romániai magyar lapnak. A csütörtökön megjelent Krónika-interjúban figyelmeztetést is küldött a magyar kisebbségnek: szerinte Simion győzelme esetén felfüggeszthetik a Romániának járó európai uniós forrásokat,
és ahogyan azt a történelemből tudjuk: mit tesznek a szélsőségesek, ha a gazdaság rosszul működik és az emberek szenvednek? George Simion bűnbakot fog keresni. A magyar közösség kéznél van mint bűnbak. Tanúi lehetünk az etnikai erőszak visszatérésének, mint a ’90-es években. Úgy hiszem, a magyar közösség emlékszik ezekre a konfliktusokra, és senki sem akar visszatérni azokhoz az időkhöz– nyilatkozta.
A második fordulós kampányban készült felmérések tendenciája azt mutatja, hogy a kezdetben jóval esélyesebbnek tűnő Simionnal szemben feljött Dan, sőt, a legutolsó felmérések már a bukaresti főpolgármester győzelmét jósolják.
Most már a fogadóirodák is a progresszív jelölt győzelmére tippelnek. Dan népszerűségének növekedése annak is betudható, hogy Simion azon ígérete ellenére, hogy az összes jelölti vitán részt fog venni, csak egyre ment el, további négy televíziós vitán a progresszív jelölt egy üres szék társaságában mondhatta el saját programját.
A szélsőjobboldali jelölt eközben az ugyancsak elnökválasztási lázban égő Lengyelországba, majd Olaszországba látogatott, európai pártcsaládja, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagpártjaihoz, a lengyel Jog és Igazságossághoz (PiS), illetve az Olaszország Fivéreihez (FdI), melynek vezetője, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Simion egyik legfontosabb nyugat-európai támogatója. A szélsőséges jelölt persze nemcsak szövetségeseit látogatta meg, hanem olaszországi utazása a jelentős romániai diaszpóra miatt is fontos – a román diaszpóra több mint 60 százaléka támogatta Simiont az első fordulóban, de nyugat-európai országokban 70 százalék fölötti arányok is voltak. (Németországban a kint élő románok 74, Olaszországban és Spanyolországban 73 százaléka húzta az X-et a szélsőjobboldali jelöltre. Ausztriában 68, Nagy-Britanniában 64, Franciaországban 62 százalékos arányban győzött Simion. A világ többi térségében viszont nagyrészt Dan győzött.)
Az AtlasIntel pénteken napvilágot látott közvélemény-kutatása Dan hibahatáron belüli fölényét mutatja: a bukaresti polgármesternek 48,7, az AUR-vezérnek 47,8 százalékos támogatottságot mértek 1 százalékos hibahatárral, vagyis teljesen fej fej mellettinek tűnik a verseny. Ráadásul 1,7 százaléknyian mondták azt, hogy elmennek vasárnap, de még nem tudják, melyik jelöltre voksolnak. Meglepő viszont, hogy a felmérés a diaszpórában már 52-47 százalékos előnyt mutat Dan javára.
Dan csapata és szakértők is azt mondják, hogy a részvételi arány döntő lesz. Az első fordulóban 53 százalékos volt a részvétel, de a második fordulóban ennél várhatóan nagyobb lesz – az első külföldi részvételi adatok is ezt mutatják, ugyanis a világban már román idő szerint csütörtök este elkezdődött a voksolás. Elemzők szerint 60 százalékos részvétel fölött Dan esélyei jelentősen megnőnek Simionnal szemben.
portfolio