Brutális kegyetlenséggel erőszakoltak, majd gyilkoltak meg egy tévériportert Bulgáriában.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyilkosság összefüggésben van-e a bolgár TVN tévécsatornának dolgozó Viktoria Marinova újságírói munkájával – a gyanút azonban erősíti, hogy Marinova egy EU-s támogatásokat érintő korrupciós-ügy feltárásával foglalkozott. A 30 éves nő már a negyedik újságíró – a harmadik oknyomozó egy éven belül -, akit az Európai Unión belül gyilkoltak meg.
Marinovát megerőszakolták és meg is kínozhatták halála előtt; a nő holttestét a román határhoz közeli ruszei kikötőben találták meg, szinte felismerhetetlen állapotban. Az előzetes vizsgálatok szerint halálát a fejét ért sérülések és fulladás okozta. Rusze megye főügyészének nyilatkozata szerint a holttest előkerülésekor hiányzott Marinova mobiltelefonja, kocsi kulcsa, szemüvege, valamint néhány ruhadarabja is. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök hétfőn azt mondta, hogy a helyszínen nagy mennyiségű DNS-t sikerült begyűjtenie a nyomozóknak, így biztos benne, hogy meglesz az elkövető; a bolgár belügyminiszter pedig közölte, egyelőre nem tudják, hogy a gyilkosság kapcsolatban állhat-e Marinova munkájával, de már vizsgálják a biztonsági kamerák felvételeit és keresik a szemtanúkat. Támadója feltehetően jól ismerte Marinovát, hiszen tudta, mikor merre kocogott a nő.
Mindenesetre a gyanút erősíti, hogy Marinova az úgynevezett GP-gate nevű ügy feltárásán dolgozott, több újságíró kollégájával azt próbálták kideríteni, hogy miként nyúltak le több millió levát bolgár építési vállalkozások és tanácsadó cégek az EU-s támogatásokból. Röviden arról van szó, hogy egyes – többek közt – EU-s pénzekből is finanszírozott projektek akár 30-40 százalékkal voltak drágábbak az indokoltnál, az ügy szálai pedig egy GP elnevezésű vállalatcsoportnál futottak össze.
A meggyilkolt újságírónő egy olyan programban is részt vett, ami szociális problémákkal foglakozott, emellett egy karitatív szervezetnek is a tagja volt. Munkatársai rendkívül fegyelmezettnek, ambiciózusnak és felelősségteljesnek írták le Marinovát, rendkívül erőteljes igazságérzettel.
Semmilyen fenyegetést nem kaptunk, amit Marinovának vagy a televíziónak címeztek volna” – mondta a TVN egyik munkatársa az AFP-nek, hozzátéve, hogy most, a tragédiát követően sokan rettegnek a csatornánál.
Az ügyben megszólalt Harlem Désir, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadságért felelős képviselője, aki teljes körű és alapos vizsgálatot, valamint a felelősök mielőbbi elszámoltatását sürgette.
A bolgár médiát nagyon komoly problémák sújtják, ezt jól tükrözi a Reporters Without Borders (RSF) ranglistája, amin Bulgária a 111. helyen szerepel – ezzel sereghajtók az egész Európai Unióban. Sőt, Törökországot leszámítva, hozzájuk képest az összes környező ország jobb helyezéssel szerepel a listán.
A szervezet szerint Bulgáriában széles körben ismert a média, az oligarchák és a politikai elit egyes résztvevőinek összejátszása, korrupcióban való érintettsége. A rendszer legemblematikusabb figurája Dejan Peevski, a bolgár hírszerzés egykori vezetője, aki a legnagyobb bolgár médiacsoport tulajdonosa. Peevski érdekeltségébe hat újság tartozik, a csoport lefedi az ország nyomtatott sajtótermékeinek csaknem 80 százalékát.
Az RSF megjegyzi, hogy a bolgár kormány teljesen átláthatatlanul osztja el az EU-s támogatásokat a helyi médiavállalatok között, az eljárás nyertesei azonban rendszerint a kormánybarát, korrupciós-ügyektől távol maradó médiumok. Azt is írják, hogy az utóbbi hónapokban megszaporodott a korrupciós ügyekkel foglalkozó újságírókat érintő fenyegetések és támadások száma – ami jól mutatja a bolgár sajtószabadságot egyre inkább fenyegető veszélyt.
(Magyarország egyébként a 77. helyen szerepel az RSF listáján, az EU-s országok közül csak Görögországot és Bulgáriát előzzük.)
Bár a bolgár hatóságok szerint egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy Viktoria Marinova halála összefüggésben van a munkájával, rövid időn belül ő a negyedik újságíró, akit az Európai Unióban gyilkoltak meg – kettővel biztosan a korrupcióval kapcsolatos oknyomozásuk miatt végeztek.
Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, egy autóba rejtett pokolgéppel ölték meg Málta leghíresebb oknyomozó újságíróját, Daphne Caruana Galiziát. Az újságírónő egy rendkívül népszerű blogot szerkesztett, amely korrupciós ügyeket tárt fel, ezeknek gyakran politikusok is érintettjei voltak – többek között a volt miniszterelnök, Joseph Muscat is.
Galizia korábban arról írt egy kis máltai banknál lévő dokumentumokra hivatkozva, hogy Muscat felesége egy panamai offshore céget birtokolt, és komoly pénzösszegek mozogtak a cég, illetve azerbajdzsáni bankszámlák között. Mind a miniszterelnök, mind a felesége tagadta, hogy visszaélés történt volna. A kormányfő bizalmi eljárásként előre hozott választást hirdetett, amit megnyert.
Ján Kuciakot, az Aktuality.sk oknyomozó újságíróját és jegyesét, Martina Kušnírovát február 25-én, vasárnap éjjel találták holtan nagymácsédi házukban. A 27 éves férfi leginkább adócsalások feltárásával foglalkozott, köztük a legnagyobb kormánypárthoz, a Smerhez köthető emberek ügyeivel. Azóta kiderült, hogy meggyilkolása előtt Kuciak egy olyan anyagon dolgozott, amely rávilágított az olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit közti összefonódásokra. Az újságíró meggyilkolása politikai lavinát indított el Szlovákiában, az ügy miatt Robert Fico szlovák kormányfőnek is távoznia kellett posztjáról.
A Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban szeptember végén tartóztattak le több személyt, köztük a feltételezett gyilkost is, aki a gyanú szerint 70 ezer eurót (22,7 millió forintot) kaphatott az újságíró meggyilkolásáért.
Más indítékkal ugyan, de súlyos eset volt az is, amikor 2017 augusztusában egy dán feltaláló brutális kegyetlenséggel meggyilkolta Kim Wall svéd újságírónőt. Wall azután tűnt el, hogy találkozót beszélt meg Peter Medsennel a férfi saját készítésű tengeralattjáróján. Medsen kezdetben tagadta a gyilkosságot, azt állította, hogy egy baleset következtében elsüllyedt a tengeralattjáró, ő viszont még ki tudott menekülni. Kim Wall feldarabolt holttestét később azonban több részletben dobta fel a víz a koppenhágai öbölben. rendőrség számos olyan filmet talált Madsen számítógépén, amelyek lefejezésről vagy sorozatgyilkosokról szólnak, valamint a férfi Wall halála után hasonló témákban keresgélt az interneten is. A bíró és az esküdtek többet is megnéztek a Madsen gépén talált videókból, de azok annyira erőszakosak voltak, hogy a tárgyalóteremben nem vetítették le őket. A férfira életfogytig tartó börtönbüntetést szabott ki a koppenhágai bíróság.
Forrás: zoom