Már külföldön is felfigyeltek a drámai magyar járványhelyzetre
A Reuters és a Bloomberg hírügynökségek szerdán külön beszámolót szenteltek az egész Európában kirívó magyar járványügyi folyamatoknak, a Financial Times pedig a régió járványkezelését elemezte friss cikkében.
A Reuters arról számolt be szerdai anyagában, hogy a magyar kórházak rendkívüli nyomás alatt vannak, miután a járvány harmadik hulláma hatalmas erővel söpör végig Kelet-Európában. A cikk arra is kitér, hogy már önkéntesek százai vesznek részt a Covidos betegek ellátásában.
A hírügynökség szerint Közép-Kelet-Európa nagy részéhez hasonlóan Magyarország sikeresen megfékezte a járvány első hullámát tavaly tavasszal, mivel gyorsan és szigorú intézkedésekkel reagált. A harmadik hullám azonban tombol a régióban, Magyarország pedig a világ legrosszabbul teljesítő országává vált a halálozások elmúlt hét napos mozgóátlaga tekintetében (lakosságarányosan), ezzel megelőzve Csehországot. Közben Csehországban és Szlovákiában az újonnan azonosított fertőzöttek száma csökkenésnek indult, addig Magyarországon és Lengyelországban ugyanez nem mondható el. A fertőzés beindulásáért a brit vírustörzs felel.
A Reuters idézi Müller Cecília országos tisztifőorvost, aki azt mondta, hogy mindenki törekedjen arra, hogy kerülje a fertőzést és hogy a vírus miatt kórházba kerüljön, mert a kórházakon extrém a nyomás. A cikk ugyanakkor kiemeli azt is, hogy Magyarország áll az élen az egész EU-ban a beérkezett vakcinák egy főre jutó számában.
A Bloomberg hírügynökség szintén azt emelte ki szerdai cikkében, hogy a vakcinák beadása és beszerzése terén Magyarország az élen jár, azonban jelenleg itt a legmagasabb a halálozási ráta.
MAGYARORSZÁG JELENLEG A VILÁG LEGHALÁLOSABB ORSZÁGA A KORONAVÍRUS TEKINTETÉBEN – kezdi cikkét a hírügynökség, amely arra is kitér, hogy miközben az európai országok állampolgárai fellázadnak az újabb korlátozások ellen, addig jól látható tanulság az is, hogy a felpörgetett oltási program nem tudja legyőzni még a vírus terjedését
A hírügynökség cikke szerint az EU keleti részén a járványügyi kép komor, a legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező országok közül kilenc a régióban található. Lengyelország közben rekordszámú új esetről és napi halálozásról számolt be, csütörtökön új korlátozásokat jelenthet be a kormány, a következő két hétre. „Meg kell fékeznünk a harmadik hullámot, ezért új korlátozásokat vezetünk be” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
A téves politikai lépések felelősek Közép-Kelet-Európa harmadik járványhullámának felerősítéséért címmel írt körképet a Financial Times. A régiós helyzetképet Csehországgal kezdik, amely ország az első hullámot szinte teljesen megúszta, viszont az új hullám tavaly október óta tombol. Ezzel a világon a legmagasabb összesített haláleset történt koronavírussal összefüggésben (lakosságarányosan).
A komor cseh minta pedig megismétlődik a térségben – írja az FT, majd sorolja a kedvezőtlen járványhelyzettel küzdő országok listáját: Magyarország, Montenegró, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária. Az FT adatai szerint ezek az országok a világ koronavírussal legsúlyosabban országai közé tartoznak. De Szlovákia és Lengyelország is befért a 25 legjobban sújtott ország közé.
A vírus új hullámának fő hajtóereje a brit vírusmutáció. Lengyelországban ez felel már az új fertőzések 80%-áért, Csehországban hasonló mértékű a dominanciája, Szlovákiában pedig 74%-os részarányt képvisel.
Daniel Prokop, a prágai PAQ Research alapítója szerint a csehek viselkedése a járványügyi szabályok tekintetében (2500 cseh állampolgár személyes kapcsolatait figyelték meg) összevethető volt a második járványhullámban tapasztaltakkal, azonban ezúttal ez nem volt elég, mert a brit vírustörzs fertőzőbb. Az elemző szerint a régió strukturális tényezői nehezítették a térség harcát a koronavírus terjedése ellen. A régióban nagyobb arányban vannak olyan háztartások, amelyek többgenerációsak és az időseket így nagyobb veszély fenyegeti, mivel elkaphatják a fiatalabb rokonoktól.
A régió gazdaságaiban nagyobb arányban vannak jelen olyan munkahelyek, ahol kevésbé valósítható meg a home office – mondta a szakember, aki szerint voltak politikai baklövések is. Az első hullám során a térség sikerének nagy része a gyors lezárással függött össze. A korlátozások azóta azonban már kevésbé szigorúak, ugyanis a kormányok egyszerre igyekeznek megküzdeni a gazdasági nyomással, a vállalkozások és üzletek ugyanis a nyitás mellett érvelnek.
Olga Loblova, a Cambridge-i egyetem egészségpolitikai kutatója szerint Csehországban volt egy egyedi probléma is, nevezetesen, hogy amikor kiderült, hogy a tavalyi év közepén a fertőzöttek nyomon követési rendszere gyengült, nem reagált időben, így nem volt képes megbírkózni az októberi esetszám gyors felfutásával.
Megfigyelők szerint Lengyelország ott hibázott, amikor tavaly karácsonykor nem alkalmazott nagyobb beutazási szigort a Nagy-Britanniából hazaérkező állampolgárai esetén. Ezt csak tetézte, amikor a kormány februárban részleges enyhítésről döntött, engedte a szállodák, sípályák nyitását. Ez a lépés egyáltalán nem járványügyi helyzetértékelésen alapult.
Az FT kiemeli: még Magyarország sem tudja leszorítani a fertőzések számát, pedig a vakcinálási folyamatban kiemelkedik egész Európában. A lap idézi a Győr-Moson-Sopron megyei orvosi kamara elnökének felhívását, miszerint a kórházakban óriási a túlterhelés, a dolgozók kimerülnek.
A régió országai tekintettel a rosszabb folyamatokra, megkezdték a szigorításokat.
SZAKÉRTŐK AZONBAN EGYETÉRTENEK ABBAN, HOGY SOKKAL HAMARABB KELLETT VOLNA MEGHOZNI A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKET A FERTŐZÉS TERJEDÉSÉNEK FÉKEZÉSE ÉRDEKÉBEN.
Hiszen már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a fertőzőbb brit vírusvariáns terjed a régióban is.
A tej már kiömlött – fogalmazott Maria Ganczak, a Zielona Gora egyetem epidemiológus professzora.
Forrás: potfolio
