A koronavírus delta variánsa elkezdte letarolni Európát, de a fertőzések emelkedése helyett a döntéshozók most arra figyelnek, hogy a kórházban ápoltak száma hogyan alakul.
Ez elég rizikós játék.
ACovid-19-es világjárvány elmúlt több mint egy éve alatt meglehetősen megszokott menetrend szerint zajlott a járványhullámok fellángolása, és az azokra adott kormányzati reakciók is. Az eredeti, majd később a fertőzőbb mutációk nyomán megjelentek a fertőzések, azok száma nőni kezdett, majd néhány hetes késéssel a kórházban ápoltak száma is meredeken megugrott. Erre válaszul a különböző kormányok előbb-utóbb ugyanazt a választ adták: korlátozásokat vezettek be, bezárták az iskolákat és az emberek közötti kontaktusok számának csökkentésére hozott más intézkedésekkel próbáltak úrrá lenni a járványon.
Minden kormány megpróbált egyensúlyozni az emberéletek megóvása és a gazdaságnak komoly károkat okozó korlátozások között. Van ahol ez jobban sikerült.
A Bloomberg szerint ahogy egyre több országban egyre magasabb átoltottságot érnek el, úgy látszik megtörni a kapcsolat a fertőzések száma és a későbbi halálesetek között. A hírügynökség szerint ezért egyre több országban a döntéshozók most inkább a kórházban ápoltak számára koncentrálnak, ez válik az elsődleges mérőszámmá a korlátozó intézkedések bevezetésének mérlegelésénél. Elképzelhető, hogy abba a helyzetbe kerülünk, amikor csak ez számít – mondta Jennifer Nuzzo, a Johns Hopkins University koronavírus elemzéssel foglalkozó kutatóközpontjának járványügyi szakértője.
Az oltási kampányok jelenthetik a fordulatot. A brit lakosság immár 46 százalékát sikerült immunizálni oltásokkal, ennek köszönhetően – meg persze a járványok természetes lefolyásának dinamikája miatt is – a halálos áldozatok száma mostanra olyan szintre süllyedt, amire utoljára tavaly nyáron akadt példa. Ugyanakkor a delta variáns okozta fertőzések száma az elmúlt héten duplázódott, sőt megindult a kórházban ápoltak számának emelkedése is – azonban fontos megjegyezni, hogy a kórházi esetek döntő többsége az oltásokkal nem teljesen immunizáltak köréből került ki. Azaz azok közül, akik vagy nem kaptak oltást, vagy csak az egyik oltást kapták meg, vagy pedig nem telt el megfelelő idő a második oltást követően a fertőzésig.
Mindenesetre Boris Johnson miniszterelnök múlt hétfőn elhalasztotta a korlátozó intézkedések feloldásának tervezett időpontját négy héttel, hogy minél több embernek lehetővé tegye a második oltás felvételét is, ami az eddigi adatok szerint megfelelő védettséget nyújthat a betegséggel szemben. Miközben a vírus vígan terjed a gyerekek és még be nem oltott fiatal felnőttek körében, az immunizáció igazi tesztje mégiscsak az lesz, hogy a kórházban ápoltak és a vírus következtében elhunytak száma alacsony szinten marad-e.
Ha igen, akkor az nagy győzelem, azt jelenti ugyanis, hogy a Covid-19 világjárvány helyett szezonális járvánnyá szelídülhet az influenzához hasonlóan, és a politikai döntéshozók célja pontosan ez lenne. A célunk, hogy ezzel a vírussal is úgy éljünk együtt, mint az influenzával – mondta Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a parlamentben. A tudósok szerint ha ez megtörténne, komoly mérföldkőnek lenne tekinthető. A hivatalos adatok szerint világszerte mintegy 3,8 millió ember halálát okozhatta a Covid-19, míg az influenza évente mintegy 650 ezer emberéletet követel. Ezt a határt a mostani ismeretek szerint őszre, talán télre lehetne átlépni az oltási kampányoknak köszönhetően, s utána a járvány fellángolásait az influenza-szezonéhoz hasonló intézkedésekkel kellene kezelni. Ez pedig nem jelenti az iskolák széles körű bezárását – mondta Nuzzo.
Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy mindez csak a fejlett országokra igaz. A fejlődő országok egy jelentős részében az oltások hiánya miatt egyelőre ez beláthatatlan távolságban van.
A világ nagy részén még mindig az új fertőzések száma a legfontosabb mérőszám. Ráadásul az olyan országokban, ahol eddig sikerült nagyon alacsony szinten tartani a fertőzésszámot, vagy nullára csökkenteni a vírus jelenlétét, az oltási kampányok nem haladtak annyira előre. Ilyen sok ázsiai ország, mint Kína vagy Tajvan. Nuzzo szerint Tajvan példája, ahol újabb lezárásokra kényszerültek miután májusban napi 723 főre nőtt az új fertőzések száma, azt mutatja, hogy mindaddig nem lehet hátradőlni, amíg megfelelő mennyiségű ember be nincs oltva.
Forrás: napi.hu