Már Ukrajnában vannak a NATO-katonák – ezt a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski mondta. Ő volt az, aki az Északi áramlat felrobbantása után is leleplezte az amerikaiakat, amikor köszönetet mondott nekik. Most arról beszélt, több NATO-ország küldött már katonákat Ukrajnába, de hozzátette: nem nevezi meg őket. Egyre több európai vezető beszél arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök javaslatát megfogadva nem zárják ki a NATO beavatkozásának lehetőségét. Lettország, Litvánia, Csehország és Lengyelország vezető politikusai is arról beszélnek, hogy nem szabad vörös vonalat húzni Kijev támogatásában.
Emmanuel Macron a közeljövőben Ukrajnába látogat – közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnököt az Unian idézte, megjegyezve: a francia elnök látogatása január óta tervben volt. „Hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattam Emmanuel Macronnal” – fogalmazott az ukrán elnök Telegram-csatornáján. Volodimir Zelenszkij kiemelte: megköszönte a francia elnök közbenjárását a nagy hatótávolságú fegyverek koalíciójának elindításában és az Ukrajna támogatására tett valamennyi nyilatkozatát.
„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta nemrég Emmanuel Macron arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. A francia elnök később többször is megerősítette a nemzetközi felháborodást keltő kijelentését, sőt Prágában burkoltan gyávasággal is vádolta szövetségeseit. „Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök.
A cseh elnök – aki korábban magas rangú katonatiszt volt – egyetértve Emmanuel Macronnal azt mondta: új módokon kell támogatni Ukrajnát. „Támogatom, hogy új utakat keressünk, beleértve a lehetséges ukrajnai jelenlétről szóló megbeszéléseket” – mondta Petr Pavel.
„Emmanuel Macron kijelentése arra sarkallja Európát, hogy többet tegyen Ukrajnáért” – mondta az ukrán külügyminiszter Vilniusban. Dmitro Kuleba arról áradozott: Párizs ismerte el elsőként, hogy ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, akkor háború lesz Európában. Az ukrán külügyminiszter arról is beszélt: elege van a háború kiterjedésétől való félelemből, mert a korábbi fegyverszállítmányok sem vezettek ehhez, és szerinte Vlagyimir Putyin csak fenyegetőzik.
„A mi problémánk az, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik az eszkalációtól való félelemben gondolkodnak erről a háborúról. Mitől félnek, milyen eszkalációtól félnek? Minek kell még történnie Ukrajnával ahhoz, hogy megértsük, hogy ez a félelem felesleges” – mondta Dmitro Kuleba.
A litván külügyminiszter szerint már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állunk, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért.
„Nem húzhatunk több vörös vonalat magunknak. Ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország győzelmét, és utat nyissunk Ukrajna győzelmének, nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis.
A lengyel külügyminiszter Radoslaw Sikorski a közösségi oldalán biztosította támogatásáról a francia elnököt azt írva: „A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését.”
Ezután Sikorski nyilvánosan mondott köszönetet azoknak az országoknak, amelyek már küldtek katonákat Ukrajnába.
Köszönöm azoknak az országoknak, melyek vállalták ezt a kockázatot. Én tudom, melyek ezek az országok, de nem mondhatom el. Ellentétben más politikusokkal– mondta Sikorski.
Sikorski korábban örömét fejezte ki az Észak Áramlat felrobbantása miatt.
Lettország elnöke, Edgars Rinkevics pedig azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”
Szakértők szerint a nyugati politikusok törekvései a béke helyett a háború folytatásához, illetve annak kiterjesztéséhez vezetnek. Többek szerint anyagi érdekek is állhatnak a hátterében, ugyanis a fegyvergyártás és kereskedelem óriási üzlet.
Összeülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a„harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”.
A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.
Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik, annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”. Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.
A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.
Forrás: origo