Oroszország szombaton rakéta- és dróntámadást indított Kijev és több ukrán régió ellen, alig egy nappal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök tervezett találkozója előtt, amelyen a közel négy éve tartó háború lezárásáról tárgyalnak.
Kijevben robbanások hallatszottak, miközben az ukrán légvédelem akcióba lépett.
A légierő tájékoztatása szerint orosz drónok támadták a fővárost, valamint az ország északkeleti és déli régióit. A légi riasztás mintegy négy órán át volt érvényben, de károkról vagy áramkimaradásokról nem érkeztek jelentések. Csütörtök éjjel Oroszország már Ukrajna energetikai infrastruktúráját is támadta, és fokozta az Odessza térségét érő csapásokat, ahol az ország legfontosabb tengeri kikötői találhatók.
Az éjszakai támadások előtt Zelenszkij közölte, hogy a floridai megbeszélés fő témája az lesz, melyik fél milyen területeket ellenőrizzen a tűzszünet után. A folyamatos harcok közepette a területi kérdések jelentik a legnagyobb diplomáciai akadályt. Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy az amerikai vezetésű békefolyamat 20 pontos tervezete mintegy kilencven százalékban elkészült.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti biztonsági garanciákról szóló megállapodás is csaknem végleges. Ez azért kulcsfontosságú, mert a korábbi, posztszovjet időszakban vállalt garanciák Ukrajna számára gyakorlatilag értéktelennek bizonyultak.
Sok minden eldőlhet még az újév előtt – írta Zelenszkij a közösségi médiában.
Trump úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok a folyamat hajtóereje. Bizakodóan nyilatkozott a vasárnapi találkozóról, és közölte, hogy Putyinnal is „hamarosan” beszélni szeretne.
Zelenszkij az Axiosnak elárulta, hogy az amerikaiak 15 éves, megújítható biztonsági garanciát ajánlottak. Kijev azonban ennél hosszabb távú, jogilag kötelező érvényű megállapodást szeretne, amely védelmet nyújtana minden jövőbeli orosz agresszióval szemben.
A területi kérdések mellett kritikus pont a Zaporizzsjai Atomerőmű sorsa is. Európa legnagyobb atomerőművét Oroszország a háború első heteiben foglalta el.
Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki Kelet-Ukrajna azon, Donyeck megyéhez tartozó térségeiből, amelyeket az orosz csapatok nem tudtak elfoglalni a Donbasz teljes megszerzéséért folytatott offenzíva során. Kijev ezzel szemben azt szeretné elérni, hogy a harcok a jelenlegi frontvonalaknál álljanak meg.
Egy amerikai kompromisszumos javaslat szerint szabad gazdasági övezetet hoznának létre egyes donyecki területeken, ha Ukrajna kivonná onnan erőit. A részletek azonban még kidolgozásra várnak.
Zelenszkij az Axiosnak azt is elmondta: ha nem tudja rávenni az Egyesült Államokat, hogy támogassa Ukrajna „erős” álláspontját a területi kérdésekben, kész népszavazásra bocsátani a 20 pontos tervet. Ennek feltétele, hogy Oroszország beleegyezzen egy 60 napos tűzszünetbe, amely alatt Ukrajna felkészülhet a szavazásra, és le is bonyolíthatja azt.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a 20 pontos terv kijevi változata eltér attól a verziótól, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal megvitatott. Ennek ellenére optimizmusát fejezte ki, mondván, a rendezés keresése „fordulóponthoz” érkezett.
A Kreml pénteken közölte, hogy Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov egyeztetett a Trump-adminisztráció tagjaival, miután Moszkva megkapta az amerikai javaslatokat egy lehetséges békemegállapodásról. Azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogyan értékeli az orosz vezetés a dokumentumokat.
Forrás: Reuters