Meddő vita zajlott Brüsszelben
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen részvételével tartották meg az uniós vakcinabeszerzésről szóló vitát az Európai Parlamentben. Ez különösen kényes téma a bizottság számára, főként a késedelmes szállítások miatt – hangzott el a Kossuth Rádió, Európai Idő című műsorában.
„December óta 26 millió adag koronavírus elleni oltóanyag jutott el a tagállamokba, és több mint 17 millió ember már meg is kapta a vakcinát”, vázolta a jelenlegi helyzetet az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnökének azért kellett megjelennie a plénum előtt, hogy számot adjon a vakcinabeszerzés körüli problémákról – foglalta össze a héten történteket Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója .
A végül négy és fél órán keresztül húzódó vitát hatalmas várakozás előzte meg, de sok új fejleményt nem hozott.
A felszólalások során újra és újra ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg: Miért kevesebb az oltóanyag? Miért érkezik számos esetben késve? És mi áll az oltóanyaggyártókkal kötött szerződésekben?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett az EU koronavírus elleni oltási stratégiájáról szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén, Brüsszelben 2021. február 10-én. (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)
A vitában a zöld frakció képviselője a vakcinagyártás növelését, a bizalom helyreállítása és a demokratikus ellenőrzés érdekében a teljes átláthatóságot követelte.
További források – konkrétan 10 milliárd euró – felszabadítását javasolta az Európai Néppárt is a mutáns és rendkívül fertőző vírustörzsek elleni harcra. A legnagyobb frakció kitartott a sokat bírált exportkorlátozás mellett is, sőt egyenesen exporttilalomban gondolkodik az EU-ban gyártott oltóanyagok kapcsán.
Közben azonban G7-es csúcstalálkozót szorgalmazott a világban egyre terjedő vakcina-nacionalizmus ellen.
Az EP szocialista frakciója az ágazati szereplők összefogását sürgette, a liberálisok saját uniós vakcinakutatási és gyártási kapacitást szorgalmaztak a stratégiai önállóság érdekében.
Kevésbé reális elképzelés volt a néppárti padsorokból, hogy a megállapodásokat nem teljesítő gyógyszergyáraktól vegyék vissza a kutatásra és kapacitásbővítésre előzetesen odaítélt pénzeket, és a szélsőbal elképzelése, hogy a járvány idejére függesszék fel a vakcinákhoz kapcsolódó szabadalmi jogot, hogy mindenütt szabadon gyártható legyen az oltóanyag.
„Az az érzésem elnök asszony, hogy a nagy gyógyszergyárak irányítanak Ön helyett. Ott vannak az átláthatatlan szerződések, semmilyen információt nem kaptunk, holott a parlament ezt követelte. Három szerződést nézhettünk meg, ezt kaptuk. A legfontosabb információkat, az árakat, a határidőket, sőt a felelősségi záradékot is kisatírozták.” – közölte a szélsőbal frakció francia társelnöke.
A szélsőbal parlamenti vizsgálóbizottságot akar a bizottság felelősségének kiderítésére, a néppárt jelentést a helyzet kivizsgálására. A liberálisok szerint ugyanakkor ennek még nincs itt az ideje.
A maratoni hosszúságú vitában a képviselők túlnyomó része állást foglalt a közös vakcinabeszerzés mellett, és abban is egyetértés volt, hogy a kivitelezéssel gondok vannak. A hibákat a bizottság elnöke is elismerte.
„Tény, hogy a vírus elleni harcban nem tartunk ott, ahol szeretnénk” – közölte Ursula von der Leyen
„Túlságosan bizakodók voltunk a tömeggyártás kérdésében, és talán abban is a kelleténél biztosabbak voltunk, hogy a megrendelt mennyiség időben megérkezik” – tette hozzá.
A Bizottság elnöke az elkövetett hibák ellenére kitartott amellett, hogy a közös beszerzés, és a népességarányos elosztás jó döntés volt. Szerinte végső soron az Európai Unió végét jelentette volna, ha néhány nagy tagállam saját magának megvásárolja az oltóanyagot, és a többieknek nem jutott volna.
Von der Leyen a vitában kitartott amellett, hogy nyár végére a felnőtt európai lakosság 70 százaléka megkapja majd az oltást, de bizakodásának alátámasztására nem hozott fel újabb érveket. Így végül a parlamenti vita pontosan úgy végződött, ahogy előzetesen számítani lehetett rá, konkrét eredmény nélkül, de legalább rávilágítva a helyzet súlyosságára.
Ennél nagyobb jelentőségű lehet, hogy a képviselők megszavazták a gazdaságélénkítő mentőcsomag legnagyobb tételét. Az eszköz 672 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt takar, ami a várakozások szerint a következő három évben egyszerre szolgálja majd az európai gazdaság újjáépítését és modernizálását is.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu
