Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen részvételével tartották meg az uniós vakcinabeszerzésről szóló vitát az Európai Parlamentben. Ez különösen kényes téma a bizottság számára, főként a késedelmes szállítások miatt – hangzott el a Kossuth Rádió, Európai Idő című műsorában.
„December óta 26 millió adag koronavírus elleni oltóanyag jutott el a tagállamokba, és több mint 17 millió ember már meg is kapta a vakcinát”, vázolta a jelenlegi helyzetet az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnökének azért kellett megjelennie a plénum előtt, hogy számot adjon a vakcinabeszerzés körüli problémákról – foglalta össze a héten történteket Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója .
A végül négy és fél órán keresztül húzódó vitát hatalmas várakozás előzte meg, de sok új fejleményt nem hozott.
A felszólalások során újra és újra ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg: Miért kevesebb az oltóanyag? Miért érkezik számos esetben késve? És mi áll az oltóanyaggyártókkal kötött szerződésekben?
A vitában a zöld frakció képviselője a vakcinagyártás növelését, a bizalom helyreállítása és a demokratikus ellenőrzés érdekében a teljes átláthatóságot követelte.
További források – konkrétan 10 milliárd euró – felszabadítását javasolta az Európai Néppárt is a mutáns és rendkívül fertőző vírustörzsek elleni harcra. A legnagyobb frakció kitartott a sokat bírált exportkorlátozás mellett is, sőt egyenesen exporttilalomban gondolkodik az EU-ban gyártott oltóanyagok kapcsán.
Közben azonban G7-es csúcstalálkozót szorgalmazott a világban egyre terjedő vakcina-nacionalizmus ellen.
Az EP szocialista frakciója az ágazati szereplők összefogását sürgette, a liberálisok saját uniós vakcinakutatási és gyártási kapacitást szorgalmaztak a stratégiai önállóság érdekében.
Kevésbé reális elképzelés volt a néppárti padsorokból, hogy a megállapodásokat nem teljesítő gyógyszergyáraktól vegyék vissza a kutatásra és kapacitásbővítésre előzetesen odaítélt pénzeket, és a szélsőbal elképzelése, hogy a járvány idejére függesszék fel a vakcinákhoz kapcsolódó szabadalmi jogot, hogy mindenütt szabadon gyártható legyen az oltóanyag.
„Az az érzésem elnök asszony, hogy a nagy gyógyszergyárak irányítanak Ön helyett. Ott vannak az átláthatatlan szerződések, semmilyen információt nem kaptunk, holott a parlament ezt követelte. Három szerződést nézhettünk meg, ezt kaptuk. A legfontosabb információkat, az árakat, a határidőket, sőt a felelősségi záradékot is kisatírozták.” – közölte a szélsőbal frakció francia társelnöke.
A szélsőbal parlamenti vizsgálóbizottságot akar a bizottság felelősségének kiderítésére, a néppárt jelentést a helyzet kivizsgálására. A liberálisok szerint ugyanakkor ennek még nincs itt az ideje.
A maratoni hosszúságú vitában a képviselők túlnyomó része állást foglalt a közös vakcinabeszerzés mellett, és abban is egyetértés volt, hogy a kivitelezéssel gondok vannak. A hibákat a bizottság elnöke is elismerte.
„Tény, hogy a vírus elleni harcban nem tartunk ott, ahol szeretnénk” – közölte Ursula von der Leyen
„Túlságosan bizakodók voltunk a tömeggyártás kérdésében, és talán abban is a kelleténél biztosabbak voltunk, hogy a megrendelt mennyiség időben megérkezik” – tette hozzá.
A Bizottság elnöke az elkövetett hibák ellenére kitartott amellett, hogy a közös beszerzés, és a népességarányos elosztás jó döntés volt. Szerinte végső soron az Európai Unió végét jelentette volna, ha néhány nagy tagállam saját magának megvásárolja az oltóanyagot, és a többieknek nem jutott volna.
Von der Leyen a vitában kitartott amellett, hogy nyár végére a felnőtt európai lakosság 70 százaléka megkapja majd az oltást, de bizakodásának alátámasztására nem hozott fel újabb érveket. Így végül a parlamenti vita pontosan úgy végződött, ahogy előzetesen számítani lehetett rá, konkrét eredmény nélkül, de legalább rávilágítva a helyzet súlyosságára.
Ennél nagyobb jelentőségű lehet, hogy a képviselők megszavazták a gazdaságélénkítő mentőcsomag legnagyobb tételét. Az eszköz 672 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt takar, ami a várakozások szerint a következő három évben egyszerre szolgálja majd az európai gazdaság újjáépítését és modernizálását is.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu