Ursula von der Leyen szerint a magyarok április 12-én Európát választották, és a demokráciát. A bizottság elnöke szerint azóta komoly változások kezdődtek Magyarországon.
Von der Leyen méltatta a magyar kormányt azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel a jogállamiság helyreállítására törekszenek. Az uniós forrásokról szólva, azt mondta: a Bizottság és a kormány kialakított egy komoly architektúrát a tárgyalások folytatására. Beszélt arról is, hogy milyen fontos az ország csatlakozása az Európai Ügyészséghez, vagy éppen az Integritás Hatóság megerősítése a korrupcióellenes harc érdekében.
– Csapataink nagyon sokat dolgoztak azért, hogy megtaláljuk a közös nevezőt. Siker koronázta a munkánkat, megtaláltuk azokat a szektorokat, amelyekre koncentrálni fogunk – mondta.
Végül kijelentette: „mindezek ereményeként biztosítani tudjuk a 10 milliárd eurót, amit korábban befagyasztottunk”. A kohéziós alapokból is felszabadítanak 4 milliárd eurót.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetése után további 2,2 milliárd euró felszabadítását fogja jelenteni. A gyermekvédelmi szabályozás területén azonban további lépésekre van szükség a Bizottság elnöke szerint.
Az Erasmus-ról szólva azt hangsúlyozta, hogy a külföldön tanuló magyarok megtanulhatták, milyen fontos a sokszínűség, és a következő tanévtől erre újra lehetőségük lesz. Tehát Magyarország visszatérhet az Erasmus-programba.
Ezek után Magyar Péter vette át a szót, és köszönetet mondott Ursula von der Leyennek a „történelmi megállapodásért”. Hozzátette: a magyar kormány kész arra, hogy továbbra is együttműködjön a Bizottsággal.
– Voltak olyan pontok, amikor azt hittük, ez reménytelen, nem lesz megoldás, de nagyon-nagyon gyorsan sikerült megoldani mindent – fogalmazott.
A miniszterelnök hangsúlyozta, az uniós források hazahozatala volt az egyik legfontosabb vállalásuk. Magyar Péter bírálta az előző kormányt, szerinte az ugyanis nem mondott igazat a források befagyasztásának okairól. Mint mondta, a fő ok a korrupció volt, és néhány hét alatt sikerült megállapodni mindenről annak érdekében, hogy a magyar emberek végre hozzáférhessenek az uniós pénzekhez.
Azt is megjegyezte, hogy a kormány néhány kérdésben még túl is teljesítette a Bizottság elvárásait, mert azoknál szigorúbb korrupcióellenes intézkedéseket fognak elfogadni. Itt kitért a vagyonnyilatkozatokra, amelyek az eddigi formájukban szerinte semmire sem voltak jók. A jövőben nemcsak részletesebbek lesznek a beszámolók, de akár két évet is kaphat, aki valótlan adatokat tüntet fel.
Az uniós forrásokat részletezve Magyar Péter elmondta, a 4,4 milliárd euró kohéziós forrást közlekedésfejlesztésre, egészségügyi és szociális beruházásokra, környezetvédelemre és a kkv-szektorra fordítja majd a kormány. További 2,2 milliárd eurót az oktatásra, kutatás-fejlesztésre tudnak elkölteni.
– Ezen kívül több milliárd eurót el tudunk számolni már megvalósult vagy megvalósulás alatt álló beruházásokra – folytatta.
Másfélmilliárd eurót az elektromoshálózat fejlesztésére és zöldenergiára tudnak fordítani, majd 2 milliárd eurót pedig vasúti fejlesztésekre, és akár több ezer kollégiumi férőhely, bérlakás is épülhet az uniós pénzekből.