Megcsonkítják Ukrajna területét, különben nem lesz tűzszünet
Biztos a bizonytalan, szokták mondani, ami ebben az esetben az ukrajnai tűzszüneti tárgyalásokra mindenképpen igaz. A helyzet óránként változik. A csütörtökre kitűzött londoni egyeztetést az európai diplomácia és Amerika, másfelől Ukrajna tervezett részvételével, Kijev lemondta. Külső szemlélőként elmondható, hogy kész csoda lett volna, ha Ukrajna akárcsak az egyezkedés látszatába is belemegy. Ukrajnának most azzal kell szembenéznie, hogy területét megcsonkítják.
Zelenszkij az utolsó pillanatban lemondta az ukrajnai tűzszünetről tervezett londoni tárgyalást. Az ukrán elnöknél az tette be a kaput, hogy Donald Trump hajlandó elismerni a 2014-ben népszavazás útján Oroszországhoz csatlakozott Krím-félsziget fölött Moszkva fennhatóságát. Eddig nemzetközi közösség osztotta azt a nézetet, hogy a Krímet „ideiglenesen megszállt” területnek tekintette. Vlagyimir Putyin üzent is a világnak, hogy az ügy lezárva, a Krím hovatartozásáról semmilyen tárgyalás nem lehetséges.
Ez a Krímről folyt huzavona, olyan, mint cseppben a tenger, minden félnek benne van a saját jól felfogott érdek, amelyek viszont köszönő viszonyban sincsenek egymással. Elsősorban azért nem, mert a két nagyhatalom és Ukrajna érdekei háromfelé húzzák az egyezkedést és így szaggatják szét a leendő tűzszüneti tárgyalásoknak még az esélyét is.
Vlagyimir Putyin úgy akarja a harcokat lezárni, hogy Oroszország ne jól, hanem nagyon jól járjon.
Ez pedig nem mást jelent, mint egy olyan geopolitikai helyzet létrehozása, amely hosszútávon megteremtheti Oroszország térségbeli biztonságát.
Ez pedig újabb területek elfoglalása révén lehet elérni. Itt nem az adott térség nagysága a lényeges – Oroszország a világ legnagyobb állama –, hanem annak földrajzi elhelyezkedése. Az már biztosan látszik, hogy a Kreml magáénak akarja tudni a Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötővárost is, erről itt írtunk bővebben.
Ezzel nem csak Ukrajnát zárná el a tengertől, de közös határa lenne a NATO tagállam Romániával.
A hidegháború 35 évvel ezelőtti lezárása óta, most fordulna elő először, hogy nem a NATO tolná ki keleti határait Oroszország irányába, hanem az események fordítva történnének meg. Kétségtelen, hogy ez óriási geopolitikai előnyhöz juttatná Moszkvát.
Mindezért Ukrajna megtört helyzete lehetetlenné tenné, hogy a globális Nyugat hosszútávon ismét fel tudja használni Oroszország ellen.
Tehát, nyugodtan kijelenthetjük, hogy csak akkor lehet az átfogó tűzszünetet megkötni, ha Ukrajna területi engedményeket – az öt keleti régió, a Krím és az odesszai körzet – tesz Oroszországnak, vagyis ez a már Moszkva által elfoglalt és részben annektált területek nemzetközi elismerését jelentené.
„Ukrajna határozottan kiáll a területi épséget és szuverenitást illető elvi álláspontja mellett, és ezt tudattam Keith Kellogg Ukrajnáért felelős amerikai elnöki különmegbízottal is” – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. Tehát ott tartunk, mint hetekkel, hónapokkal ezelőtt, Ukrajna egy jottányit se enged, ragaszkodik a háború előtt határaihoz és a már a Moszkva által előzőleg elfoglalt és Oroszországgal egyesült Krímhez is.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mint ahogy már ezen az oldalon többször is megtettük, hogy Zelenszkij nem mehet bele semmilyen területi engedménybe, mert az kiváltaná a második világháborús náci ideológiában gyökerező neofasiszták dühét, akik bizonyára mindent megtennének az ukrán elnök „kiiktatására”.
Ami viszont érdekes, hogy Donald Trump mindennek ellenére mégis felajánlotta Moszkvának, hogy elismeri a Krím Oroszország általi annektálását. Nyilvánvaló, hogy az amerikai elnök tisztába van az ezzel kapcsolatos ukrán állásponttal, de azt nem vette figyelembe.
És itt fog bejönni az Ukrajnára nehezedő amerikai nyomás, amely ha nem lesz elégséges ahhoz, hogy Kijev beadja a derekát, akkor Washington a kényszerítő eszközökhöz fog nyúlni. Kijevet pedig erőszakkal rákényszeríti mindennek az elismerésére, függetlenül attól, hogy ennek milyen következményei lesznek.
Vagyis, Ukrajnát területileg meg fogják csonkítani, jelen állás szerint az ország körülbelül 25-30 százalékának elvesztése nemzetközi jogi elismerést kapna. Ha viszont még hosszú ideig fog tartani a háború, akkor Ukrajna területi vesztesége még nagyobb lesz.
Ugyanis, ma már ott tartunk, hogy egy átfogó tűzszünet aláírása előtt, egyszerűen nem lehet elkerülni Ukrajna területe megcsonkításának ügyét. Igaz, hogy Trump azzal fenyegetőzik, hogy ha nem lesz haladás a különböző szintű tárgyalásokon, Amerika kivonul az egész folyamatból. De kérdés: megteheti ezt az Egyesült Államok?
Nehéz elképzelni, mert Washingtonnak is az az érdeke, hogy Moszkvával rendezze a kapcsolatait. Trump elsősorban Kínát tartja versenytársnak. Miután nem az amerikai állom, hanem az amerikai rémálom valósult meg, vagyis Peking és Moszkva rivális pozícióját feladta és szövetség kötettett a két birodalom között, ami már túl sok volt Washingtonnak.
Ezért a Trump adminisztráció azon dolgozik, hogy Moszkvát valahogy „lehámozza” Pekingről. Ez pedig nem megy másként, csak úgy, ha Oroszország politikailag profitál az egész folyamatból.
A Krím orosz területként való amerikai elismerése pedig komoly „érv” lenne ebbe az irányba.
Magyar Hírlap
