Az orosz nyomozó hatóság vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy kik fenyegették meg az ukránokkal békéről tárgyaló orosz küldöttség vezetőjének családját – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Vlagyimir Medinszkij, Putyin elnök tanácsadójaként azt a delegációt vezette, amely Isztambulban a békekötés feltételeiről tárgyalt Kijev megbízottjaival május 16-án. Az orosz elnök őt bízta meg a június 2-ra javasolt újabb isztambuli tanácskozáson résztvevő küldöttség vezetésével is.
A Mirotvorets ukrán weboldal május 29-én közölte, hogy „ukrán nacionalisták” fenyegették meg Medinszkij családját. A kijevi székhelyű webhely listát vezet, és személyes adatokat közöl azokról, akiket Ukrajna ellenségeinek tekint. (Listáján szerepel Orbán Viktor neve is.)
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov csütörtökön azt mondta, hogy „több mint fölháborító lesz”, ha kiderül, hogy ukránok fenyegették meg Medinszkij családját.
Kijev ahhoz a feltételhez köti részvételét az oroszok kezdeményezte június 2-i újabb isztambuli megbeszélésen, hogy előzetesen megismerhesse a memorandumba foglalt orosz békefeltételeket. Moszkva erre csak a tárgyaláson hajlandó, akkor is csak zárt ajtók mögött. Május 16-án ugyanis abban állapodtak meg, hogy átadják egymásnak a békekötés feltételeit tartalmazó hivatalos dokumentumaikat, hogy lássák, milyen közös nevező kínálkozik a megállapodásra.
Ukrán részről eddig nem mutatkozott különösebb hajlandóság az ismert orosz követelések teljesítésére, mindenesetre már az is eredmények számít, hogy három évvel az Isztambulban parafált, majd Kijev részéről a Nyugat nyomására felrúgott béke megállapodás után újra tárgyalóasztalhoz ültek.
2024. júniusban Putyin orosz elnök a következőkben jelölte meg Moszkva békekötési feltételeit:
1. Ukrajnának el kell ismernie a Krím, a Donyecki Népköztársaság, a Luhánszki Népköztársaság, továbbá Zaporozsje és Herszon megye Oroszországhoz tartozását;
2. Ukrajnának jogilag kinyilvánítottan el nem kötelezetté és atomfegyvermentessé kell válnia;
3. Ukrajnának le kell szerelnie (demilitarizálás) és nácitlanítania kell;
4. Fel kell függeszteni a szankciókat Oroszország ellen;
5. A béketárgyalás megkezdéséért Ukrajnának vissza kell vonnia fegyveres erőit a Donyecki Népköztársaságból, a Luhánszki Népköztársaságból, Zaporozsje és Herszon megyéből.
Május 22-én az orosz külügyminisztérium jogi osztályának vezetője közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel, hogy Oroszország nem fogadná el jogilag érvényesnek Volodimir Zelenszkij aláírását egy béke megállapodáson, mert az ukrán elnök mandátuma tavaly májusban lejárt. „Ukrajnának a nép szabad akaratából megválasztott törvényes elnökre van szüksége ahhoz, hogy békét kössön Oroszországgal” – mondta Maxim Musihin.
Május 23-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még tovább ment:
„Oroszország semmilyen körülmények között sem hagyja, hogy az ukránok Zelenszkij juntájának törvényei szerint éljenek” – jelentette ki.
Május 19-i telefonbeszélgetésükön Putyin tudatta Trump amerikai elnökkel, hogy Oroszország kész békét kötni Ukrajnával megfelelő megállapodás esetén.
Trump most arra biztatja Zelenszkijt, hogy tárgyaljon a békéről Oroszországgal, de azt szeretné, ha a Nyugat beleszólhatna az esetleges kiegyezésbe, a végső szót pedig Amerika mondhatná ki. Az amerikaiak, a britekkel, a franciákkal, és a németekkel együtt ott akarnak lenni a június 2-i isztambuli megbeszélésen.
Igyekezetüket tudósítónk összefüggésbe hozta a NATO problémájával, és emlékeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 2022-ben elhangzott híres kijelentésére, miszerint „Oroszország győzelme az ukrajnai konfliktusban a NATO vereségét jelentené”.
Moszkva, 2025. május 30. péntek (MB)