Az Európai Uniónak közvetve be kellene avatkoznia a brit belpolitikába annak érdekében, hogy létrejöjjön a válási megállapodás az Egyesült Királyág és az unió között. Az EU-nak nem az az érdeke, hogy a szigetország valamilyen trükkel EU-tagállam maradjon.
Az Európai Uniónak ki kellene zárnia azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság meghosszabbítsa uniós kilépésének 2019. március 29-én lejáró határidejét – állt elő meghökkentő javaslattal Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) publicistája.
Az EU eddig kínosan ügyelt arra, hogy ne avatkozzon be a brit belpolitikába, ám ezt a cikkíró szerint fel kellene adnia, mégpedig annak érdekében, hogy javítsa az esélyét egy válási megállapodás elfogadásának.
Münchau szerint az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak két határozatot kellene hoznia.
Az egyikben ki kellene fejeznie az unió készségét a tavaly novemberben elfogadott kilépési egyezmény módosítására. Késznek kell mutatkoznia arra, hogy elfogadja például az Egyesült Királyság tartós bennmaradását az EU vámuniójában, amit vélhetően a konzervatív maradáspárti és az ellenzéki munkáspárti képviselők többsége is támogathatna, így a parlament is elfogadhatna. A másikban ki kellene jelentenie, hogy a megállapodás ratifikációjához szükséges időt leszámítva, nem járul hozzá a kilépés elhalasztásához. Ez nem segítene Theresa May miniszterelnöknek abban, hogy január 15-én elfogadtassa a parlamenttel a jelenlegi válási megállapodást, de megnyitná az utat egy javított változat megszavazásához a következő hetekben.
A brit parlamenti képviselők előtt jelenleg három lehetőség áll: támogatni a válási szerződést, hagyni, hogy az ország e nélkül zuhanjon ki az EU-ból vagy elvetni a brexitet egy újabb népszavazás segítségével.
Az elsőnek kicsi a valószínűsége, hiába riogatja a parlamentet May azzal, hogy rettentő bizonytalanságot teremtenének a kormányjavaslat leszavazásával. A maradás pártiak azért nem ijednek meg, mert azt gondolják, hogy a második referendummal bent maradhat az ország az EU-ban, a brexitpártiak pedig azért, mert a függetlenség megteremtése érdekében bevállalnák a válási megállapodás nélküli kilépés súlyos gazdasági következményeit. Mindkét fél számítása bejöhet.
Ha az uniós vezetők elfogadnák a két említett határozatot, azzal a második népszavazás lehetősége lekerülne az asztalról, mert nem lenne idő megtartani március végéig. Ugyanakkor mivel a parlamenti képviselők túlnyomó többsége – az mérsékelt toryk és az ellenzék együtt – ellenzi a kemény brexitet, ez a változat is lekerülne a napirendről. Ami marad, az egy jobb válási megállapodás megkötése – és éppen ez az, ami az FT szakírója szerint az EU-nak is érdeke.
A magyarázat egyszerű. Bár a brit EU-s tagság fenntartása vonzó lehetőség lenne az EU-nak, az ezt ígérő újabb népszavazás rendkívül rizikós. Az első kockázat, hogy megerősíti a britek többségének kilépési szándékát. A közvélemény-kutatások szerint ugyan többségben vannak a maradáspártiak, de kicsi a különbség, és Münchau szerint az EU-pártiak semmit sem tanultak 2016-os kudarcukból, így újra a régi érveket ismételgető kampányt folytatnának, amivel könnyen elveszthetnék a meccset.
A második kockázat, hogy az EU-t – nem csupán Nagy-Britanniában – antidemokratikus szervezetnek látják, ha a második népszavazásra játszik. A demokráciákban az emberek ugyan sokszor megváltoztatják véleményüket, amit akár egymást követő népszavazásokon is kifejezhetnek, de elvetni egy referendum eredményét úgy, hogy az még életbe sem lépett, enyhén szólva játék az emberek akaratával.
A harmadik kockázat, hogy győznek ugyan a maradáspártiak, de csupán kicsi különbséggel, vagy vitatható lesz a végeredmény. Ha így történne, akkor az Egyesült Királyság indulna a májusi európai parlamenti (EP) választáson, de a szavazók vélhetően egy masszívan euroszkeptikus képviselőcsoportot juttatnának az EP-be, ami tovább mélyítené az EU megosztottságát és megnehezítené döntéshozatalát.
Végül a negyedik kockázat, hogy most maradnak ugyan a britek az EU-ban, de előbb-utóbb egy brexitpárti kormányt választanak, ami előröl kezdi a kiválást, jó eséllyel úgy, hogy népszavazást sem tart erről. Az FT szakírója összességében úgy látja, hogy a brexit feladásnak egyik lehetősége sem szolgálná az EU érdekét, kivéve azt, hogy a brit kormány egyoldalúan visszavonja az ország kilépési kérelmét. Ezért kellene kizárnia ezeket azzal, hogy elvágja a március 29. határidő meghosszabbításnak lehetőségét.
https://maivilag.com/2019/01/brusszel-mar-a-brexit-halasztasara-keszul/
Forrás: napi.hu