Megijedtek a németek a villanyszámlától
Egy friss lakossági felmérés szerint drasztikusan emelkedett az országban az atomerőművek és szénerőművek korábban meghatározottnál tovább működtetésének támogatottsága. A fordulat mögött a leginkább az ukrajnai háború miatt tovább emelkedő energiaárak miatti félszt találták a kutatók.
Németországban az emberek egyre inkább az atomenergiát támogatnák, ha az csökkenthetné a költségeiket – derült ki a Verivox ár-összehasonlító oldal megbízásából, az Innofact piackutató intézet által készített felmérésből.
A válaszadók 40 százaléka a magas áramárak mérséklése érdekében egyelőre megtartaná az atomerőműveket, sőt: a széntüzelésű erőműveket is. Ez az arány mintegy duplája annak, amit a Clean Energy Wire alig két éve közölt.
A Verivox új szondázásának az eredménye az is, hogy a németek mintegy 81 százaléka az Ukrajnában zajló háború miatt „aggodalmának adott hangot” amiatt, hogy valószínűsíti: az amúgy is magas energiaárakra gyakorolt hatása miatt. A nemtől, életkortól és jövedelemtől függetlenül: a magas energiaárak miatti aggodalom az egész társadalmat áthatja.
A megkérdezettek csaknem fele (46 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nagyon aggasztja az energiaárak alakulása. Bő harmada (35 százalék) aggódik. 14 százalékuk bizonytalan a kérdésben, és a felmérésben részt vevők mindössze 4 százaléka nem gondolja, hogy tartani kellene a magas energiaköltségektől. – Nagyon is jogos a magas energiaárak miatti aggodalom – mondta Storck, a Verivox összehasonlító portál energetikai szakértője. Amikor kitört a háború, az áram nagykereskedelmi ára a korábbinál is meredekebben emelkedtek, és a 2023-as szállítás jelenleg 160 eurós megawattóránkénti ár körül billeg, a hosszú távú átlagár 35-55 euró között mozog. Storck úgy véli, hogy a következő hónapokban ennek hatásait a háztartások is megérzik majd.
Ráadásul jelenleg a németek 42 százaléka támogatja a 2038-ra kijelölt szénkivonási dátum meghosszabbítását, ami azért érdekes, mert alig fél éve ezt mindössze 12 százalékot mértek. Most a válaszadók 54 százaléka gondolja úgy, hogy atomenergiára van szükség ahhoz, hogy kevésbé függjön az ország az energiaimporttól, és 42 százalékuk gondolja úgy, hogy a szénégetés a megfelelő eszköz a külföldtől való energiafüggés minimalizálására.
A német kormány alig egy hete viszont hideg vizet öntött atomerőművei élettartamának meghosszabbításának gondolatától felhevült álmodozók fejére: úgy döntött, hogy az orosz gáztól való függőséget nem a még meglévő, vagy a nemrég leállított és bezárt nukleáris blokkok újraélesztésével, illetve továbbműködtetésével oldja meg, hanem magasabb sebességi fokozatba kapcsol az alternatív energiaforrások alkalmazásának érdekében.
A felmérés érdekessége ráadásul az, hogy a megkérdezettek többsége minden félelmükkel együtt is támogatja az új német kormány klímapolitikai céljait. Minden tíz megkérdezettből nyolcan azt válaszolták, hogy az ukrajnai háború hatásai miatt még a megújuló energiára való átállás felgyorsítását is szorgalmazza.
A felmérés tekinthető ugyan egyfajta jelzésnek a német kormány számára, ugyanakkor messzemenő következtetéseket mégsem érdemes belelátni, mivel az Innofact összesen 1011 felnőtt (18 és 69 év közötti) német embert kérdezett meg, ráadásul kizárólag online. A piackutató egyébként azt állítja, hogy a 2022 márciusában végzett felmérés kor, nem és szövetségi állam alapján egyaránt reprezentatív volt a lakosságra nézve.
napi.hu
