Donald Trump volt amerikai elnök és alelnökjelöltje, J. D. Vance felvázolták az ukrajnai háború befejezésének tervét. Egy befagyasztott konfliktus modelljét javasolták, a demilitarizált övezet mindkét oldalán autonóm régiókkal, miközben Kijev a NATO-n kívül maradna – erről az RBC-Ukraina számolt be a Financial Times-ra hivatkozva.
Trump koncepciója felülvizsgálja a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokat, amelyeknek nem sikerült megállítaniuk a kelet-ukrajnai harcokat. A volt elnök egyik tanácsadója szerint ezek a megállapodások felvázoltak egy tervet Ukrajna területi integritásának megőrzésére autonóm zónák létrehozásával, de a feltételeket soha nem hajtották végre és nem érvényesítették.
A tanácsadó szerint ezúttal lesznek mechanizmusok a megállapodás betartatására, és a megállapodás megszegésének következményei. A megállapodás betartatásáért azonban nem a NATO-erők vagy az ENSZ békefenntartói, hanem európai csapatok lesznek felelősek.
Trump szövetségesei azzal érvelnek, hogy Ukrajna vesztésre áll a háborúban, ezért erkölcsileg helyes ragaszkodni a rendezéshez. Trump szerint Joe Biden amerikai elnöknek beszélnie kellene Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, ahogyan azt az elnökök tették a szovjet vezetőkkel a hidegháború idején. Ugyanakkor úgy véli, hogy Ukrajna NATO-tagsága rövid távon nem opció.
Ukrajna NATO nélkül
Fred Fleitz, aki az első Trump-kormányzatban dolgozott, azt mondja, hogy néhány évre ki lehetne zárni a NATO-tagságot, hogy Oroszországot tárgyalásokra kényszerítsék.
„Befagyasztjuk a konfliktust, Ukrajna nem ad fel területeket, ők nem adják fel területi követeléseiket, és azzal a felfogással tárgyalunk, hogy valószínűleg nem lesz végleges megállapodás, amíg Putyin le nem lép a színpadról” – mondja.
Ez a megközelítés azonban nem talál egyöntetű támogatásra a Republikánus Pártban.
Tárgyalás Putyinnal
A képviselőház egyik vezető republikánus nemzetbiztonsági szakértője, Mike Waltz azt javasolta, hogy Trumpnak az alacsonyabb olaj- és gázárak miatt összeomló orosz gazdaság fenyegetését kellene felhasználnia arra, hogy Putyint tárgyalásokra késztesse Ukrajnával.
„Az elnök nagyon jól érti, hogy mi az a nyomásgyakorlás, és nekünk óriási gazdasági nyomásgyakorlásunk van Oroszországgal szemben. Az első lépés az lesz, az ő szavaival élve: „Fúrj, bébi, fúrj! Elárasztja a világot olcsóbb és tisztább amerikai olajjal és gázzal. Lenyomjátok az árat” – mondta.
Szaúd-Arábia, Trump fontos szövetségese az első ciklusában, nem üdvözölne egy ilyen lépést.
A Trumphoz közel állók azzal érvelnek, hogy komoly gazdasági nyomást tudna gyakorolni Putyinra. Béketeremtő képességeinek bizonyítékaként az első ciklusában Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó és Szudán között aláírt Ábrahámi egyezményeket említik.
„Megmutatta, hogy tudja, hogyan kell mindkét felet tárgyalóasztalhoz ültetni. Ezt következetesen tette. A következőek arabok és izraeliek, oroszok és ukránok lesznek” – mondta Richard Grenell amerikai diplomata.
Amerikai választások
November 5-én az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak. A fő megmérettetés a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris között zajlik.
Magyar Hírlap