Bár az elemzőcég szerint messze a legvalószínűbb szcenárió az, hogy nem lesz háború, és alapvetően fennmarad a status quo, megnézték azt is, mi történne, ha megindulna az orosz invázió Ukrajna ellen. A Fitch Solutions szerint ilyen esetben súlyos nyugati szankciók jöhetnek, amelyek érzékenyen érintenék az orosz gazdaságot. Az invázió katonai kockázatokkal is járna Moszkva számára, például bennragadhatna egy hosszú és költséges háborúban, amely elvonná a figyelmét más biztonsági kötelezettségeitől, illetve egy jelentősebb orosz véráldozat népszerűségvesztést okozhatna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is.
Ha az oroszok támadást indítanának, azt mindenképpen igazolnák valamiképpen a köz számára. Amerikai vélekedések szerint Oroszország egy „hamis zászlós” műveletet készíthet elő, amely kiválthatná a katonai hadműveletet. A hamis zászlós akció egy megrendezett háborús okot jelent – Washington éppen a múlt héten áll elő azzal, hogy az orosz titkosszolgálatok egy olyan videó elkészítését tervezik, amely az ukrán hadsereg által orosz területre vagy saját orosz ajkú honfitársaira irányuló megrendezett támadást mutatna be. A képsorokon megölt emberek, lerombolt épületek, gyászolók, ukrán fegyverek és török gyártmányú drónok lennének. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov képtelenségnek nevezte az amerikai állításokat.
Ha orosz csapatok átlépnék Ukrajna hivatalos határát, azt a nemzetközi közösség agresszióként kezelné, a nyugati döntéshozók és a média pedig Magyarország 1956-os, Csehszlovákia 1968-as és Afganisztán 1979-es szovjet inváziójához hasonlítaná – vélik a Fitch elemzői. Oroszország 2014 óta támogatja ugyan a kelet-ukrajnai szeparatistákat, ám ezt Moszkva soha nem ismerte el. Egy orosz csapatok általi invázió egészen más helyzetet eredményezne.
Kérdés, mennyire lenne hatékony az ukrán hadsereg egy orosz invázióval szemben. A 2014-ben még 100 ezer fős ukrán hadsereg létszáma mára 250 ezer fő körülire nőtt, és a többéves fejlesztéseknek és kiképzéseknek köszönhetően sokkal ütőképesebb lett. Bár időközben Oroszország is fejlesztette fegyveres erőit, a Fitch elemzői szerint az ukrán hadsereg heves ellenállásra lenne képes egy orosz támadással szemben.
Az elemzés öt lehetséges forgatókönyvvel számol az esetleges orosz támadás mértékét tekintve:
- korlátozott betörések: rövid és heves katonai támadások Kelet-Ukrajnában,
- korlátozott invázió az Azovi-tenger mentén a Donbasz és a Krím összekötésére,
- nagyszabású déli támadás Odesszán keresztül az orosz hadsereg által ellenőrzött, de hivatalosan Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságig,
- nagyszabású támadás Kelet-Ukrajnában egészen a Dnyeper folyóig, Kijevet is fenyegetve,
- nagyszabású támadás egész Ukrajna ellen.
A Fitch elemzői szerint mind az öt opció nyugati szankciókat eredményezne, ugyanakkor az első forgatókönyv valószínűleg megosztaná a NATO-tagállamokat. Fegyveres katonai válaszra nem számítanak a Nyugattól, ugyanakkor a NATO erősíteni fogja a jelenlétét Lengyelországban, Romániában és a balti országokban. Ez a folyamat már elindult, egy 1700 fős kontingens meg is érkezett Lengyelországba. A fegyverszállítások is folytatódnának, illetve egy orosz támadás esetén a NATO fedett katonai segítséget nyújthatna az ukrán ellenállóknak.
A Fitch Solutions szerint a Nyugat sokkal súlyosabb szankciókat vetne ki Oroszországra, mint tette azt a Krím félsziget 2014-es orosz megszállásakor. A szankciók következtében az orosz pénzpiacok és az orosz gazdaság egésze nagy veszteségeket szenvedne.
Oroszország nemzetközi megítélése emellett további sérelmeket szenvedne, legalábbis a nyugati államokban, ami az eddigiekhez képest is fagyosabb viszonyhoz vezetne. A bombatámadásokat szenvedett ukrán városokról és a menekülő ukrán lakosságról szóló képek és videófelvételek a médiában stigmatizálnák az Oroszországgal üzletelő nyugati cégeket is. Finnország és Svédország még közelebb kerülhetne a NATO-hoz, és akár csatlakozhatna is a katonai szövetséghez.
A NATO mint katonai szövetség egy Ukrajna elleni orosz támadással jobban összezárna, és új „életcélt” kapna, legalábbis egy időre. Mint ismert, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésével fenyegetőzött, ha a tagállamok védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát. Hozzátehetjük, Emmanuel Macron francia elnök korábban agyhalottnak nevezte a NATO-t. A Fitch elemzői szerint az európai államok védelmi kiadásai növekedhetnek egy esetleges ukrajnai orosz invázió esetén, habár jelentős növekedésre a gazdasági problémák miatt nincs kilátás.
Ha az orosz hadsereg patthelyzetbe kerülne Ukrajnában egy támadás után, vagy nagyon költséges lenne a háború, ez utóbbi nagyon népszerűtlenné válna Oroszországban, és tiltakozásokhoz vezethetne. Hasonló népszerűtlenséget eredményezett a Szovjetunió dicstelen afganisztáni háborúja 1979 és 1989 között, vagy az 1990-es, 2000-es évek csecsen háborúi. Egy jelentős orosz vérveszteség Putyin népszerűségén is csorbát ejtene. Oroszország figyelme továbbá elterelődne olyan számára fontos térségektől, mint Szíria vagy a közép-ázsiai volt szovjet tagállamok.
Egy potenciális ukrajnai orosz invázió súlyosan megterhelné Oroszország és Törökország kapcsolatát is. A két ország az elmúlt években látványosan közeledett egymáshoz, ugyanakkor számos ponton ellentétesek voltak az érdekeik, így Szíriában, Líbiában vagy éppen a hegyi-karabahi háborúban. Mivel a Fekete-tenger fölötti befolyásban is versenytársak, a Fekete-tenger menti ukrán területek esetleges orosz elfoglalása különösen kiváltaná Törökország haragját. Törökország egyébként a konfliktusban inkább Ukrajnát támogatja, Bayraktar drónokat is adott el neki, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig a múlt héten Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és kijelentette, hogy ragaszkodik Ukrajna és a Krím területi integritásához. A török államfő ugyanakkor közvetítői szerepet ígért az orosz és az ukrán fél között.
Egy Kelet-Ukrajnát érő orosz támadás jelentős menekülthullámot indítana el nyugat felé, előbb Nyugat-Ukrajnába, majd nyugati országokba, főleg Lengyelországba, de Magyarországra és Szlovákiába is. Mivel Ukrajna lakossága 45 millió fő, a menekültáradat is nagy lenne. Oroszországnak jól jönne egy jelentős menekültáradat az EU irányába, ugyanis ez hasonló problémákat okozhatna Európában, mint a 2015-ös szír migránsválság.
Az Egyesült Államok szövetségesei, ellenfelei és riválisai tüzetesen vizsgálnák a válságra adott amerikai választ, hiszen ez következtetésekre adna okot arra vonatkozóan, hogyan cselekedne Washington egy hasonló közel- vagy távol-keleti konfliktusban. És természetesen Oroszországra is nagy nemzetközi figyelem irányulna, hogy csapatai és felszerelései hogyan teljesítenek egy ilyen háborúban.
Egy ukrajnai háború az Iránnal való atomalkut célzó tárgyalásokra is kihatna, elsősorban az Egyesült Államok és Irán viszonyát illetően. Teherán erőteljesebb követelésekkel léphetne elő, arra számítva, hogy Washington nem akar egyszerre két nemzetközi konfliktussal is foglalkozni. Az Egyesült Államok egyébként éppen szombaton döntött arról, hogy szankciókat oldanak fel Iránnal szemben. Az iráni vezetés szerint ez azonban nem elég, ők minden szankció feloldását követelik. Másik oldalról egy Oroszország és az Egyesült Államok közötti konfliktus nyomán Moszkva nagyobb diplomáciai, katonai és gazdasági támogatást adhatna Teheránnak.
A Fitch elemzői szerint végül egy ukrajnai háború kihatással lehetne a 2022 novemberi amerikai félidős választásokra és a 2024-es elnökválasztásra is. Egy gyenge amerikai fellépés további népszerűségvesztést hozhatna Bidennek és a Demokrata Pártnak, felélesztve a kaotikus afganisztáni kivonulással kapcsolatos emlékeket. Mindez a 2024-es elnökválasztásra is kihatna. Ahogy arra a Fitch Solutions felhívja a figyelmet, az olyan fontos csatatérállamokban, mint Michigan, Ohio és Pennsylvania, nagy számban élnek ukrán, lengyel és balti felmenőkkel rendelkező szavazók, és bár nagy részük valószínűleg nem a kelet-európai biztonsági helyzetre figyelve választ, ahhoz épp elegen lehetnek, hogy a republikánusok javára fordítsák meg a választást.
Portfolio