Hosszú ideig elhúzódó patthelyzet alakulhat ki az Európai Unió vezető szervezeteiben az új uniós vezetők megválasztási körüli huzavona miatt. A konzervatív oldal sajtóhírek szerint beásta magát egy lövészárokba, ahol Manfred Webert európai bizottsági elnökjelöltjüket védik.
Az Európai Unió jobbközép pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) elszánta magát arra, hogy ellenáll Emmanuel Macron francia államfő nyomásának, aki meg akarja akadályozni az EPP európai bizottsági elnökjelöltjének megválasztását – írja a Bloomberg konzervatív körökből származó információkra hivatkozva.
Az EPP-s politikusokat feldühítette, hogy Macron a június 20-ai uniós csúcsértekezleten minden erejével igyekezett megakadályozni a pártcsalád csúcsjelöltje, Manfred Weber jelölését a posztra.
Az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak kell javaslatot tennie az új uniós vezetőkre, köztük a bizottsági elnökre, amire az Európai Parlamentnek rá kell bólintania. A tanács kezét semmi sem köti ebben a folyamatban, ám az európai pártcsaládok jelölteket neveztek meg a május végi európai parlamenti választások előtt az Európai Bizottság elnöki posztjára (spitzenkandidat), az EPP Webert, akik kampányoltak a választáson, ezért nagyobb hátszéllel pályázhatnak, mint olyan politikusok, akiket csak a kalapból vesznek elő a vezetői posztok elosztásáról folyó bazári alkudozásban.
Az EPP gondja, hogy bár megőrizte többségét a szavazáson, csökkent a fölénye és az Európai Parlament szocialista pártjaival sincs meg a döntésekhez szükséges abszolút többségük. Így a centristák-liberálisok támogatására is szükségük van, akik nevében Macron – a szocialisták támogatásával – keresztbe tesz Weber megválasztásának.
Ha a felek megmakacsolják magukat, ahogy azt most látjuk, akkor hónapokig tartó huzavona kezdődhet, amelyben más vezetői posztokat – például az Európai Központi Bank élén Mario Draghi elnök megüresedő helyét – sem tudnak majd betölteni. Emiatt nem tudják megkezdeni az érdemi munkát, így az alapvetően német-francia ellentét Weber körül lehetetlenné teheti az EU következő „ötéves tervének” kidolgozását.
Bonyolítja a helyzetet, hogy francia tisztviselők azt mondják, nem szándékoznak megnevezni saját jelöltjüket az Európai Bizottság élére, mert a jelenlegi helyzetben csak célponttá tennék EPP-s kollégáiknak, akik lövészárkukból Webert védik. Ez utóbbit látszik igazolni, hogy néppári politikusok szerint a francia elnök azért keménykedik, mert általában alá akarja ásni az európai politikai döntéshozatal eddigi működési módját.
Macron 2017-ben saját új pártja élén nyerte meg a francia elnökválasztást, lemorzsolva a hagyományos jobb- és baloldali politikai erőket. Azóta azonban azzal szembesült, hogy az európai integrációt erősítő tervei erős ellenállásra találnak főként az unió észak-európai tagállamainak konzervatív pártjai részéről. Az EPP és szövetségesei nem akarnak olyan pénzügyi uniót, amelyben az ő országaiknak kellene fizetniük a lazább pénzügypolitikát folytató déliek adósságait. Emellett sokan kifogásolják Macron stílusát, amelyet lekezelőnek éreznek.
A német konzervatív kormánypárt, a CDU, az EPP legnagyobb pártja egy héttel a június 30-ai újabb csúcsértekezlet előtt megkeményítette kiállását Weber mellett, miközben Angela Merkel kancellár egyelőre nem lát változást abban, amit a június 20-ai csúcson megállapíthattak: egyik európai pártcsalád (se a konzervatívok, se a szocialisták, se a liberálisok) spitzenkandidatjának sincs meg a megválasztáshoz szükséges többsége az Európai Tanácsban.
Macron ezt úgy értelmezi, hogy a pártcsaládok jelöltjeiről el lehet feledkezni, újra lehet kezdeni választási procedúrát.