Elvesztette a parlamenti képviselők, vagyis a választópolgárok bizalmát Németország kancellárja, Olaf Scholz, ezzel megkezdődött a kampányidőszak a február 23-i választásokig. A bizalmi szavazást a kormányfő kérte maga ellen, miután az FDP, az SPD és a Zöldek alkotta jelzőlámpás koalíció – kibékíthetetlen ellentétek miatt – november elején összeomlott.
Német sajátosság, hogy egy kormány és egy kancellár nem mondhat le egyszerűen. Ehhez bizalmi szavazásra van szükség, ahol a képviselőknek név szerint kell dönteni az országvezető további támogatásáról. Ez a Weimari Köztársaság öröksége, egy biztonsági mechanizmus, amely megakadályozza, hogy egy kormány a radikális erők játékszerévé váljon.
Közben megjelent a legfrissebb, jövedelmi állapotokat felmérő társadalomkutatás is Németországban. Kiderült, Európa legnagyobb gazdaságában idén meredeken nőtt a szegények száma, míg a középosztály egyre inkább félti a jólétét.
A jövedelmek változásai a tanulmány szerint más következményekkel is jár, ami intő jel lehet a politikusoknak. A kiábrándultság az az alsó középosztályhoz tartozókat elfordítja a politikától. A hatalmas egyenlőtlenségek pedig így veszélyt jelentenek a demokráciára – állapítják meg a társadalomkutatók.
A szegénységben élők csaknem 20 százaléka ugyanis azt mondja, hogy nem akar többé részt venni a parlamenti választásokon, mert nincs értelme, és magas, ötven százalék fölötti azoknak az aránya, akik szerint az anyagi lehetőségek alapján a demokrácia nem működik.
economx