Megvan Merkel utódja?
A német kereszténydemokrata CDU keményvonalas konzervatívjának tartott Friedrich Merznek elemzők szerint jó esélye van arra, hogy a párt elnöke, majd kancellárjelöltje legyen. A párt küldöttei várhatóan januárban szavaznak a tisztségről, Merz mellett Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke és Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke is ringbe száll. Utóbbit tartják a legkevésbé esélyesnek.
Harcos öregként jellemzik a német elemzők a CDU-s Friedrich Merzet, aki Armin Laschettel és Norbert Röttgennel együtt pályázik a kancellárjelöltséget is valószínűsítő pártelnöki tisztségre a januári kongresszuson – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Merz igen népszerű a CDU szavazóbázisában, különösen azok szimpátiáját bírja, akik a merkeli bevándorláspolitikával szemben foglalnak állást. Annak idején ellenezte a házasságon belüli nemi erőszak bűncselekménnyé nyilvánítását, illetve sokak számára nyomhat a latban, hogy támogatja az úgynevezett Leitkulturt, amely a bevándorlók sikeres integrációját abban látja, hogy köreikben népszerűsítik a német kultúrát, a német hagyományokat.
Még politikai ellenfelei sem vitatják Merz intelligenciáját és azt, hogy rendkívül mélyen tájékozott bonyolultabb politikai kérdésekben is. Ugyanakkor sokan arrogánsnak tartják, és „trumpi” erényei közé sorolják, hogy gyakran előbb beszél, mint gondolkodik.
Egyes vádak szerint egy kalap alá veszi a homoszexuálisokat és a pedofilokat, a nemi vitákat pedig feleslegesnek tartja. A politikus mindezt cáfolja: még szeptemberben egy kérdésre, miszerint lenne-e kifogása azzal kapcsolatban, hogy homoszexuális kancellárja legyen az országnak, azt válaszolta: „A szexuális orientáció nem tartozik a nyilvánosságra mindaddig, amíg nem történik törvénysértés (…). A szememben ez a határ – nem nyilvános vita tárgya.”
A 65 éves Merzet politikai ambícióiban maga Merkel akadályozta 2002-ben, amikor pártelnökként átvette az irányítást a CDU parlamenti csoportjában. Merz – aki civilben jogász – az azóta eltelt majd 20 évben jobbára az üzleti életben tevékenykedett, sikerrel. Akkor lépett újra az előtérbe, amikor Merkel 2018-ban visszavonult a pártvezetéstől. Majdnem sikerült is legyőznie Annegret Kramp-Karrenbauert, aki azóta bejelentette, hogy visszalép a pártelnöki tisztségből és a kancellárjelöltségtől is.
A CDU idén április 25-re ütemezte eredetileg a rendkívüli elnökválasztó kongresszust, ám azt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, majd összevonták a decemberre tervezett tisztújító kongresszussal – aztán határozatlan időre ismét elhalasztották. Merz bírálta ezt a döntést, azzal szerinte azt szerették volna akadályozni, hogy megszerezze az elnöki tisztséget, időt akartak csak nyerni az általuk támogatott Armin Laschetnek.
A közvélemény ugyan nincs közvetlenül befolyással az elnökválasztásra, de beszédes lehet, hogy a Der Spiegel által ebben a hónapban közzétett felmérése szerint Merz vezette a mezőnyt 26 százalékkal, őt követte Röttgen és Laschet 10,6, illetve 8,1 százalékkal.
A három jelölt végül november elején megegyezett és felkérte a párt vezetőségét, hogy január közepére hívja össze a kongresszust; ha a járványhelyzet úgy alakul, akkor az 1001 küldött személyes részvételével, ha nem, akkor online közvetített, összehangolt regionális tanácskozásokkal és digitális szavazással.
A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége messze a legnagyobb politikai erő Németországban. Választói támogatottsága a legutóbbi, vasárnap ismertetett felmérési adatok szerint 35 százalékos, 16 százalékponttal meghaladja a második helyen álló Zöldek 19 százalékos támogatottságát.
Forrás: 888
