Merész követeléssel állt elő Moszkva
A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni.
Oroszország ismét azt követeli a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait az 1997-es határok mögé, és számolja fel kelet-európai katonai bázisait. Az Abu-Dzabiban zajló zárt ajtós tárgyalásokon bemutatott feltételek között szerepel az Ukrajnának nyújtott nyugati fegyverszállítások teljes leállítása, valamint a brit és a francia nukleáris védőernyő korlátozása is – tudósított a New York Times.
A The New York Times által megszerzett és két forrás által is hitelesített, november 10-i keltezésű dokumentum részletesen felvázolja a Kreml elképzeléseit a háború utáni európai biztonsági architektúráról. Az orosz delegáció a héten zajló egyeztetéseken gyakorlatilag megismételte a 2022 elején már megfogalmazott követeléseit. Azt várják a katonai szövetségtől, hogy
mondjon le a további bővítésről, és szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában, Kelet-Európában, a Dél-Kaukázusban, valamint Közép-Ázsiában.
Ezzel párhuzamosan Moszkva elvárja, hogy a szövetség vonja ki csapatait és építse le katonai támaszpontjait az 1997 után csatlakozott államokban, ami elsősorban Lengyelországot és a balti országokat érintené.
Az iratból kiderül, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja az elmúlt öt évben több kérdésben is tovább keményedett. Míg 2021-ben Moszkva csak a NATO nukleáris megosztási programjának feladását követelte – amely révén az európai szövetségesek amerikai atomfegyverek védelmét élvezik –, most ennél is szigorúbb feltételt szabott. Oroszország azt akarja elérni, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is zárja ki saját nukleáris arzenáljának bevetését más európai államok védelmében. Az orosz tárgyalófelek egyértelművé tették, hogy a jövőbeli berendezkedés mintájának a hidegháborús modellt, vagyis Európa amerikai és szovjet érdekszférákra való felosztását tekintik, mivel érvelésük szerint ez a felállás annak idején csökkentette a fegyveres konfliktusok kockázatát.
Ukrajna vonatkozásában a tervezet előírja a nyugati fegyverek és haditechnikai eszközök szállításának teljes beszüntetését. Moszkva ugyanakkor hozzájárulna Kijev európai uniós csatlakozásához, de csak abban az esetben, ha az ország nem vesz részt az EU közös biztonság- és védelempolitikájában.
Az amerikai lap tisztázza, hogy a dokumentum csupán a Kreml kiinduló tárgyalási alapját tükrözi, és az orosz fél Abu-Dzabiban jelezte, hogy Putyin kész rugalmasságot mutatni és engedményeket tenni. Donald Trump küldöttei, Steve Witkoff és Jared Kushner a találkozón hangsúlyozták, hogy sok minden megváltozott 2021 decembere óta, amikor Moszkva először követelte a kelet- és közép-európai NATO-tevékenységek leállítását. Az amerikai delegáció arra kérte az orosz felet, hogy tekintsen a jövőbe, egyúttal nyitottságát fejezte ki olyan újabb moszkvai javaslatokra, amelyek konkrét orosz lépéseket tartalmaznak a feszültség csökkentésére.
A német Bild egy nappal korábban hasonló értesüléseket közölt, amelyek szerint Oroszország a háború lezárásának feltételeként Finnország kilépését követeli a NATO-ból, valamint azt, hogy a szövetség ne létesítsen bázisokat a balti államokban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta a német lap állításait, és kijelentette, hogy nem támasztottak ilyen feltételeket. Egy nappal korábban ugyanakkor nyilvánosan is utalt arra, miszerint Moszkva elvárja, hogy a NATO hivatalos formában rögzítse a keleti bővítés leállítását.
