Merkel és Kurz egymásnak feszült
A német kancellár hangsúlyozta:
Az Egyesült Királyság távozása révén az eddiginél is nagyobbak a nettó befizetőkkel szembeni elvárások, a lehetőségeik viszont „nem feltétlenül” jobbak. Ezért „nagyon alaposan megtárgyaljuk, hogy mire költjük a pénzünket”.
Ezért a nettó befizetők – azon EU-tagállamok, amelyek nagyobb összeget utalnak át a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle – „nagyon-nagyon szorosan” egyeztetnek.
„Nagyon alaposan megtárgyaljuk, hogy mire költjük a pénzünket” – fogalmazott Angela Merkel.
A német kancellár hozzátette, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új javaslatot terjeszt elő a 2021-2027-es büdzsé ügyében február 20-ra összehívott rendkívüli EU-csúcs előtt.
Sebastian Kurz elmondta, hogy a nettó befizető országok vezetői már hétfőn egyeztetik álláspontjukat egy telefonkonferencián, majd külön-külön tárgyalnak az Európai Tanács elnökével. Hangsúlyozta, hogy az eddigi – az Európai Bizottság által készített – javaslat elfogadhatatlan, a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összeg túl nagy a nettó befizetőknek.
Angela Merkel arra a kérdésre, hogy hajlandó-e az osztrák kancellárhoz hasonlóan vétót emelni, ha országának nem megfelelő a költségvetés, kifejtette, hogy valamennyi tagállam egyetértése szükséges a büdzsé elfogadásához, így bármelyik megakadályozhatja a megállapodást, de egyik sem érdekelt abban, hogy ne legyen közös költségvetés. Hozzátette, hogy nem az összeg nagysága az egyedüli döntő szempont, az is fontos, hogy mire költik a pénzt. Kiemelte, hogy Németország különleges helyzetben van, mert a volt NDK területén fekvő tartományai „továbbra is a fejlettség egészen más szintjén állnak, mint a régi tartományok”, így nagyobb szükségük van az EU-s támogatásokra.
A német és az osztrák kancellár a többi között a nemzetközi migrációval kapcsolatos kérdésekről is tárgyalt. Erről Angela Merkel elmondta, hogy a méltányos és igazságos elosztás elvét is rögzíteni kell az EU új közös menekültügyi rendszerében. Kiemelte, hogy Ausztria és Németország egyaránt érdekelt a közös menekültügyi rendszer reformjában, ugyanis mindkét ország „nagymértékben hozzájárul a migránsok, menedékkérők, illetve menekültek befogadásához”, és a másodlagos migráció – a menedékkérők EU-n belüli mozgása – is nagyjából egyformán érinti őket.
Berlin és Bécs „egy fair, és mindent együttvéve igazságos elosztásban érdekelt” – közölte, hozzátéve, abban viszont nincsen egyetértés, hogy újra kell-e indítani a hajós járőrözést az EU Sophia nevű földközi-tengeri műveletében.
Sebastian Kurz aláhúzta: Ausztria elutasítja a hajók járőrözésének újraindítását, mert a művelet eddig is csak a migráció erősödését ösztönözte. A Sophia-misszió eddig sem a líbiai fegyverembargó ellenőrzéséről és az embercsempészet felszámolásáról szólt, hanem az embercsempészek szervezésében Észak-Afrikából a tengeren az EU felé elindított emberek szállítását végző „mentőművelet” volt. Ezt pedig nem szabad folytatni, inkább arra kell törekedni, hogy senki ne vágjon neki az életveszélyes tengeri útnak – hangsúlyozta az osztrák kancellár.
Angela Merkel kiemelte, hogy ebben az ügyben eltér a német és az osztrák kormány felfogása. A német álláspont szerint figyelembe kell venni, hogy civil szervezetek számos hajóval vannak jelen a térségben, és felveszik a fedélzetükre az észak-afrikai partokról elindított embereket. Ezért legalábbis meg kell fontolni a hajós járőrözés újraindítását, mérlegelni kell, hogy vonják-e állami felügyelet alá a jelenleg civil szervezetek által végzett tevékenységet – fejtette ki a német kancellár.
A Sophia – korábbi nevén Eunavfor Med – missziót 2015-ben indították az EU tagállamai az Észak-Afrikából az EU-ba irányuló embercsempészet visszaszorítására. Az EU-s hajókra felvett emberek fogadása körüli viták miatt tavaly tavasszal leállították a tengeri járőrözést, így repülőgépekről folytatott megfigyelésre és a líbiai parti őrség kiképzésére korlátozódik a misszió felhatalmazása.
Forrás: hírtv
