Hivatalosan is megkezdődtek pénteken a német nagykoalíció folytatásáról szóló tárgyalások a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői között.
Az előjelek azonban nem túl biztatóak.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke minél hamarabb, lehetőség szerint a február 3–4-i hétvégéig szeretné lezárni a tárgyalásokat, hogy a kormány március végéig, azaz húsvétig megalakulhasson. Az SPD is egyetért a céldátummal, ám jelezték, hogy nem akarják elsietni a megbeszéléseket, hiszen a nagykoalíció folytatása heves vitákat váltott ki a párton belül – a szociáldemokraták múlt vasárnapi rendkívüli kongresszusán a küldöttek mindössze 56,3 százaléka támogatta a koalíciós tárgyalások megkezdését. A párton belül sokan aggódnak amiatt, hogy az SPD elveszti önálló arculatát és programját, ha újra elvállalja a kisebbik koalíciós partner szerepét, ez pedig a párt további meggyengüléséhez vezethet. A szociáldemokraták ugyanis 1949 óta a legrosszabb eredményüket érték el a tavaly szeptemberben tartott parlamenti választásokon (20,5 százalék), ráadásul azóta – friss felmérések szerint – 18-19 százalékra csökkent a támogatottságuk.
A Martin Schulz vezette alakulat ezért kényesen ügyel arra, hogy engedményeket csikarjon ki a tárgyalásokon. Sajtóértesülések szerint három témakörben van határozott elképelésük Schulzéknak: korlátozni akarják a szerintük méltánytalan határozott idejű munkaszerződések alkalmazását; méltányosabbá akarják tenni az egészségbiztosítási rendszert is, amelyben jelenleg a gazdagabbak előnyökhöz jutnak; végül pedig megkönnyítenék a menekültek számára a családegyesítést – a CDU, a CSU és az SPD az előzetes egyeztetések során arról állapodott meg, hogy havonta legfeljebb ezer ember érkezhet Németországba a családegyesítés révén.
A nagykoalíciós megállapodásról szavaznia kell majd az SPD teljes, 450 ezres párttagságának is, vagyis sok múlik azon, mennyire tudja képviselni saját érdekeit a párt. A Der Spiegel hírmagazin értesülései szerint Martin Schulz miniszteri posztot – a külügy- vagy a pénzügyminiszteri tárcát – is követel magának, noha a választások után még azt mondta: nem lesz tagja egy újabb Merkel-kormánynak.
Sürgeti az idő Merkelt is, akit elemzők szerint mind Németországban, mind Európában annál gyengébb kancellárként tartanak számon, minél hosszabb ideig húzódik el a kormányalakítás.
A kancellár számára azonban az sem lenne kielégítő eredmény, ha összeomlanának az egyeztetések, és előre hozott választásokra kerülne sor.
A tárgyalófelek mindenesetre optimistán nyilatkoztak tegnap. Merkel kijelentette: Európának és Németországnak is új dinamikára van szüksége, Schulz pedig azt mondta, hogy Németországnak a nemzetközi színtéren újra az Európai Unió egyik vezető erejévé kell kinőnie magát.
Forrás: magyaridok.hu