Merkel öröksége nem pont olyan lesz, mint amilyennek 2015-ben ígérte
Hiába ígérte a menekültválság tetőzésekor a német kancellár, hogy „meg tudjuk csinálni”,az uniós migrációs politika romokban, a bevándorlás pedig azóta is súlyos probléma.
A mai napig megosztja a német társadalmat a berlini kormány bevándorláspolitikája. Angela Merkel öt éve gyakorlatilag meghívót küldött a migránsoknak, és bár sokak szerint a kancellár sikereket ért el menekültügyben, a terrortámadások, a növekvő erőszak és a sikertelen integráció nyomot hagyott a németekben és Európán.
Pontosan öt éve, a menekültválság csúcspontján mondta később szlogenné vált mondatát Angela Merkel: „Wir schaffen das”, azaz „Meg tudjuk csinálni”. Abban az időben menekültek ezrei éjszakáztak Európa számos pontján, így a budapesti Keleti pályaudvarnál is. Számukra a német kancellár jelentette a reményt. A berlini kormány megnyitotta a határt a migránsok előtt, ennek hatására bevándorlók százezrei indultak el Európa felé, Németországba csak 2015-ben nyolcszázezer menedékkérő érkezett.
Az azóta eltelt öt év Németországot és Európát is megváltoztatta, Merkel pedig utolsó mandátumát tölti, jövőre távozik a német kormány éléről. A ZDF közszolgálati televízió összegzése szerint a kancellár menekültválság során hozott intézkedései kudarcot vallottak, Merkel a mai napig nem tudott megoldást találni a migrációs problémákra, és már nem is valószínű, hogy képes lesz rá.
A Földközi-tengeren továbbra is tömegek indulnak el életüket veszélyeztetve Európa felé. A migránsok elosztására nincs megoldás, a kötelező kvótát a kezdetektől elutasítja Magyarország, Lengyelország és Csehország is. A görög szigetek menekülttáboraiban katasztrofális a helyzet, a Törökország és az Európai Unió között 2016-ban megkötött menekültügyi megállapodás pedig rendkívül törékeny.
Németországban a bevándorlók integrációja máig nem nevezhető sikeresnek, a migrációs hátterű fiatalok egyre nagyobb problémát jelentenek. Csak néhány példa: Kölnben 2015 szilveszter éjjelén afrikai és közel-keleti származású fiatal férfiak zaklattak nőket a belvárosban. Egy évvel később egy tunéziai származású férfi követett el gázolásos merényletet az egyik berlini karácsonyi vásáron. Az elmúlt hetekben pedig egyre gyakrabban hallani rendőrök ellen elkövetett bűncselekményekről, amelyek gyanúsítottjai gyakran bevándorlók. A szövetségi bűnügyi rendőrség adatai szerint az erőszakos bűncselekmények elkövetői között felülreprezentáltak a migránsok.
A német Foglalkoztatáskutató Intézet februárban tett közzé egy elemzést, amely szerint a 2013 óta Németországba érkező menekültek mindössze 35 százalékának volt rendszeres jövedelme 2018 második felében. Ennek ellenére a hatóságok szerint az évek múlásával sok bevándorló talál munkát, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai viszont megtörhetik a javuló tendenciát.
A svájci Neue Zürcher Zeitung című lap a kitoloncolások évről évre csökkenő számáról írt. Míg 2016-ban a német hatóságok körülbelül 25 ezer elutasított menedékkérőt vittek haza, 2019-ben 22 ezer kitoloncolásra került sor, miközben jelenleg 270 ezernél több bevándorlónak kellene elhagynia az országot.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a 2015-ös válságkezelés következtében a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatottsága csökkent, megerősödött viszont a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt.
A társadalmat a mai napig mélyen megosztja a migrációs politika. A Deutsche Welle című lapban közölt felmérés szerint a németek hatvan százaléka úgy véli, az ország jól kezeli a bevándorlást, negyven százalék viszont ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve. Abban mindenki egyetért, hogy a 2015-ben történtek nem ismétlődhetnek meg újra.
A Deutsche Wellének nyilatkozva Thomas de Maizière volt belügyminiszter azt mondta, a kormány sok mindent elért az elmúlt öt évben. A CDU-s Patrick Sensburg szerint Németország mindent összevetve jól birkózott meg a válsággal. A Zöldek színeiben politizáló Irene Mihalic pedig közölte, az integráció nem történik meg egyik napról a másikra, és továbbra is minden szinten foglalkozni kell vele.
Horst Seehofer német belügyminiszter az Augsburger Allgemeine című lap szombati számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy a kormánynak mára sikerült ellenőrzés alá vonnia a migrációt úgy, hogy ezalatt humánus is maradt. Hozzátette: kitart azon álláspontja mellett, hogy európai szintű választ kell találni a migrációra, anélkül ugyanis nem lehet hosszú távon megoldást találni. Mint mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a német uniós elnökség alatt előrelépést érjenek el a kérdésben. „Komolyan kell vennünk a tagállamok aggályait, ugyanakkor emlékeztetnünk kell őket arra is, hogy Európának több szolidaritásra és kevesebb önzésre van szüksége” – tette hozzá.
Horst Seehofer szerint támogatni kell a származási országokat, és legális migrációs útvonalakat kell létrehozni. A belügyminiszter kiemelte: már az EU külső határán el kell dönteni, hogy valaki jogosult a menekültstátusra vagy sem.
Forrás: Magyar Hírlap
