Angela Merkel válságtanácskozást kezdeményezett az Európai Unió és a koronavírus-vakcinát gyártó vállalatok vezetőivel, hogy megnyugtató válaszokat adjanak Európa népének az oltással kapcsolatos zűrzavarban. Eközben már-már inogni látszik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének széke.
Angela Merkel német kancellár válságtanácskozást hívott össze február első napjának délutánjára a nagy gyógyszergyártó vállalatok vezetőivel, a német tartományok vezetőivel és az Európai Bizottság tisztviselőivel, hogy felgyorsítsák az európai kontinensen élők beoltását koronavírus-vakcinákkal – adta hírül a Bloomberg. A videokonferenciára azt követően kerül sor, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az angol-brit AstraZeneca Plc kilencmillió plusz dózist szállít oltásából a korábban bejelentetthez képest az első negyedévben.
Ezzel együtt összesen 40 millió dózis érkezik ebből a forrásból, ami fele annak, amit az EU az eredeti szerződés szerint az AstraZenecától márciusig várt. Eközben az amerikai-német Pfizer-BioNTech páros bejelentette, hogy a második negyedévben 75 millió plusz dózist szállít saját készítményéből az uniónak. Gyártó üzemeik felülvizsgálatát befejezve visszatértek az eredetileg vállalt szállítási ütemezéshez.
Von der Leyent, aki német védelmi miniszterként is szolgált karrierje során, a legnagyobb próbatétel elé állítja az európai vakcináció körüli zűrzavar. Alig egy évvel azt követően, hogy elfoglalta az Európai Bizottság elnöki posztját fel kellene gyorsítania az európai oltási folyamatot, miközben az európai vezetés – szemben az USA-éval és az Egyesült Királyságéval – vakcinahiánnyal küszködik.
Egy brüsszeli diplomata a Financial Timesnak nyilatkozva elismerte, hogy a brüsszeli vezetés elveszítheti a hitelességét, ha nem tudja megoldani a problémát. Többen von der Leyen magányos vezetési stílusát hibáztatják, amelyben nem vonja be a bizottság többi tagját a döntéshozatalba. Szakértők már felvetik, hogy kevés tapasztalata van abban, hogyan kell irányítani egy olyan méretes bürokráciát, amilyen az EU brüsszeli központjában működik. Túl gyorsan, túl szűk körben születnek meg a döntések – mondta egyikük.
A bizottság január utolsó időszakában védekező helyzetbe szorult, amikor az AstraZeneca bejelentette, hogy sokkal kevesebb vakcinát szándékozik az EU-nak szállítani, mint amennyit szerződésben vállalt, miközben az Egyesült Királyságnak a londoni kormánnyal között megállapodás szerint folytak a szállítások. Ennek eredménye lett az a kínos nyilvános vita, amelyben Brüsszel azt is követelte a gyógyszergyártótól, hogy ha gondjai vannak belgiumi telephelyén, akkor brit üzemeiből szállítson oltásokat az kontinensre.
Az ügy, aminek az lett a vége, hogy az EU korlátozta a vakcinák kivitelét a területéről, illetve – ami még kínosabb – az észak-írországi exportot is ellenőrzés alá vette, alááshatja a von der Leyen vezetői képességeibe vetett bizalmat. Egyelőre úgy tűnik, hogy a tagországok és az Európai Parlament meghatározó frakciói kitartanak mellette, de a bizottságnak és vezetőjének megvan az okuk arra, hogy magukat hibáztassák.
Ahogy egy az Európai Bizottsághoz közel álló forrás a brit üzleti lapnak fogalmazott, természetesen máris feltűntek azok a tagállami vezetők, akik elfelejtik az uniós vezetés kollektív felelősségét, és minden gondért a bizottságot hibáztatják. Ugyanakkor szerinte a testület is hibás, mert magára vonta a felelősséget, amikor nagy dérrel-dúrral bejelentette, hogy élére áll az európai oltásstratégia kidolgozásának és végrehajtásának. A történet végül a „Sokat akart a szarka, de nem bírta a farka” közmondás jegyében alakulhat.
Forrás: napi.hu