Merkel újra a csúcson – senki nem tudja leradírozni
A német gazdaság hajszál híján recesszióba süllyedt 2019-ben, az ingatag kormánykoalíciót belső viták gyötrik, Németország külpolitikai súlya csökken, Angela Merkel világ életében nehézkesen kommunikált és „béna kacsa”, azaz már csak bő másfél éve van hatra politikai pályafutásától, mégis megugrott népszerűségi indexe.
Angela Merkel német kancellár népszerűségi indexe az ARD-DeutschelandTernd közvélemény-kutató intézet felmérése szerint hat százalékponttal, 53 százalékra javult az év elején a múlt év végéhez képest, miközben minden ellentmond ennek. A gazdaság halványan teljesít, Németországot ingatag kormánykoalíció irányítja és Merkel nem mestere saját promóciójának. Mi lehet az oka, hogy politikai pályafutásának végén, amikor már csak azért is hanyatlani kellene, mert unalmassá vált, mégis javul a megítélése? – teszi fel a kérdést Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája.
A német kancellár kitartóan magas népszerűsége ellentmond az aktuális politikai divatnak, nevezetesen a populista vezetők sikereinek szemben mérsékelt kollégáikkal, főként ha figyelembe vesszük, milyen régen (170 hónapja) van hatalmon. Donald Trump amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök az előbbiek két kiemelkedően sikeres példája, ám népszerűségi mutatóik 40 százalék alatt mozognak. Emmanuel Macron Francia államfő 2018-at 30 százalék körül töltötte, csak most tért vissza a 40 százalékos tartományba.
Magas népszerűségéhez csak egyes autoritárius vezetőkét, például Vlagyimir Putyin orosz államfőét lehet hasonlítani. Ebből azt az elhamarkodott következtetést is levonhatjuk, hogy a regnálása alatt gyengült a demokrácia Németországban, ám ennek ellentmond, hogy – szemben az autokratákkal – a német közvélemény-kutatásokat nem mindig a kancellár vezette. Volt olyan időszak például, amikor korábbi pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble előzte meg, sőt, egy időben Martin Schulz, a szociáldemokraták (SPD) egykori elnöke és kancellár jelöltje is elé kerül. Látszólag kézenfekvő magyarázat, hogy a németek utálják a változást, ám ennek ellentmond, hogy a német politika igencsak mozgalmas, amit a pártok népszerűségének átalakulása bizonyít az elmúlt két évtizedben. Azt viszont már nehéz megmagyarázni, hogy miért bíznak jobban a kancellárban a németek egy olyan év után, amelyben a gazdasági növekedés leállt, sőt majdnem csökkenésre, recesszióra váltott. És ez csak a legutóbbi negatív jelenség.
Angela Merkel pártja, a CDU konzervatív szárnya 2018 második felében fellázadt a kancellár centrista politikai irányvonala ellen. Elérték, hogy ne induljon újra az év végi pártelnökválasztáson, és kénytelen volt bejelenteni, hogy csak a jelenlegi kormányzati ciklus végéig, 2021 őszéig kíván az ország élén maradni.
A nagy nehezen összehozott CDU-SPD nagykoalíció gyakran kerül a felbomlás szélére, mivel a szociáldemokraták úgy vélik, hogy a szavazók minden közös eredményt Merkelnek sikerének értékelnek, míg minden kudarcot az ő nyakukba varrnak. Végül a 2014-es futball-világbajnokságon aratott német győzelem hatása elszállt: a helyébe az aggódás került, hogy Németország lemarad a technológiai változásban nagy versenytársaihoz képest és elveszti a kezdeményezést az EU politikájának formálásában.
A Bloomberg publicistája szerint Merkel titka az, hogy – ritka madárként a politikusok között – autentikus személyiség. Autentikus, a politikájának helyességében őszintén hívő és azt hitelesen képviselő személyiséget kerestek a szavazók akkor is, amikor Trumpot és Johnson megválasztották, ám helyette ennek illúzióját kapták. A populista médiapolitikusok összemossák azt, hogy média sztárok és a hitelességet. A saját személyiségük jó promóciójával az autentikus személyiség látszatát keltik.
Merkellel azonban valami igazit kapnak, ami képes átütni még ügyetlenkedő médiajelenlétén is. Legendásan rossz szónok, kerüli a közösségi médiát, nincs twitterfiókja, videoblogja nem a YouTube-on fut, hanem a kancellária internetes oldalán, így kérdéses, hogy látja-e azt valaki. Ugyanakkor még akkor is hatásos maradt, amikor a németek körében népszerűtlen döntéseket hozott, például amikor a görög válság idején ragaszkodott Görögország benntartásához az eurózónában, illetve amikor beengedte a szíriai menekültek milliós tömegét Németországba 2015 második felében. Hiteles volt ugyanis, hogy úgy véli: ez a helyes döntés.
Szemben Trumppal vagy Johnsonnal és a hozzájuk hasonlókkal, kevésbé méregeti, hogy egy-egy politikai intézkedéssel mennyit nyerhet vagy veszíthet népszerűségéből, azaz nem a médiának játszik, hanem játssza azt a szerepet, amit tud.
A hitelessége lehet a kulcs ahhoz, hogy folyamatosan nyer a népszerűségi versenyeken – a világszintűeken is. Akik túl erősen próbálkoznak ezzel, rosszabbul járnak.
Forrás: napi.hu
