Friedrich Merz német kancellár határozottan elutasította azt az elképzelést, hogy az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon bármilyen formában az Egyesült Államokhoz kerüljön. A politikus szerint egyes washingtoni körök gazdasági előnyöket remélnek a tranzakciótól, ám Berlin álláspontja világos: a pénznek Ukrajnához kell vándorolnia, nem egy tengerentúli alapba.
A Reuters beszámolója szerint Merz meglehetősen élesen fogalmazott az amerikai törekvésekkel kapcsolatban. Úgy véli, az Európában tárolt orosz eszközök sorsa tisztán „belső európai kérdés”, és nem lát rá semmilyen indokot, hogy a forrásokat átutalják az Államoknak.
„Nem látok lehetőséget arra, hogy a pénzt, amit mi mobilizálunk, bármilyen formában – gazdasági haszonszerzés céljából – az Amerikai Egyesült Államokba utaljuk. Ezeknek a pénzeknek Ukrajnához kell kerülniük”– szögezte le a kancellár. A nyilatkozat hátterében azok a sajtóhírek állnak, amelyek szerint egy kiszivárgott amerikai béketerv 100 milliárd dollárt szánna Ukrajna újjáépítésére a vagyonból, a maradékot viszont egy közös amerikai–orosz alapba csatornázná be.
Az Európai Unió tervei szerint egy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” nyújtanának Ukrajnának, amelynek fedezetét a befagyasztott orosz eszközök hozama biztosítaná. A csomaghoz azonban teljes uniós konszenzus szükséges, Belgium – ahol az eszközök jelentős részét az Euroclear kezeli – pedig egyelőre blokkolja a kezdeményezést.
A helyzet súlyát jelzi, hogy Merz váratlanul lemondta oslói útját, és Brüsszelbe sietett, hogy személyesen próbálja meggyőzni a gazdasági és geopolitikai kockázatoktól tartó belga miniszterelnököt, Bart De Wevert.
A sietség nem véletlen: sajtóértesülések szerint az USA közben azzal gyakorol nyomást az EU-ra, hogy függesszék fel a hitelt, mert a vagyont inkább egy jövőbeli békealku részeként használnák fel.
A hír forrása az RBC-Ukraine