Merz elveszítheti Trump kegyeit
Az amerikai elnök, Donald Trump forrong a német kancellár, Friedrich Merz kritikái miatt, és azzal fenyeget, hogy Washington erőit kivonja Németországból.
Friedrich Merz német kancellár hónapok óta folytat kötéltáncot Donald Trump amerikai elnökkel, de most úgy tűnik, leesett, írja a Politico.
A legtöbb európai vezetővel szemben Merz kitartóan próbálkozott, hogy Trump kegyeiben maradjon, mert stratégiai célnak tekintette, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn az amerikai vezetővel. De a növekvő európai politikai nyomás hatására a kancellár élesebben bírálta Trumpot és az iráni háborút – mindkettő mélyen népszerűtlen Németországban.
A hét elején egy középiskolában éles bírálatokkal illette a kancellár a háborút, és ezért úgy tűnik, valóban megneheztelt rá Trump. Merz úgy fogalmazott a gyerekeknek, hogy az Egyesült Államokat „megalázza” az iráni rezsim. Trump válaszul a Truth Social oldalán támadta a kancellárt, és Berlin rémálmával fenyegette meg, amely az amerikai csapatok kivonását jelentené Németországból.
Merz megpróbálta elbagatellizálni a vitát, és úgy folytatni, mintha mi sem történt volna, csütörtökön egy német katonai gyakorlótéren kitartott amellett, hogy minden rendben van Berlin legfontosabb stratégiai kapcsolatával.
„Ezt a munkát itt, valamint más, stratégiailag fontos németországi helyszíneken végezzük, az Amerikai Egyesült Államokkal és más NATO-szövetségeseinkkel” – fogalmazott a kancellár a hadgyakorlat után.
Németország megerősíti hadseregét – tette hozzá – „a kölcsönös előnyök és a transzatlanti kapcsolatunk elmélyítése érdekében”.
Merz valószínűleg abban bízik hogy Trump végül meghátrál a Wall Streeten kialakított „TACO” elv szerint: Trump mindig kiszáll, ahogy Nagy-Britannia esetében is tette, amikor az Egyesült Királysággal kötött amerikai kereskedelmi megállapodás felmondásával fenyegette Keir Starmer brit miniszterelnököt, ahogy azt is bejelentette, hogy „embargót” vet ki Spanyolország Pedro Sánchez miniszterelnök heves bírálata miatt, ám konkrét lépéseket egyik esetben sem tett.
Trump azonban csütörtökön továbbment: „Németország kancellárjának több időt kellene töltenie az orosz-ukrán háború lezárásával (ahol teljesen hatástalan), és saját országa rendbetételével, különös tekintettel a bevándorlásra és az energiára, és kevesebb időt kellene az iráni nukleáris fenyegetés elhárítását végzők bírálatára fordítani, mert biztonságosabb hellyé teszik a világot, beleértve Németországot is!”
Az elnök nem sokkal Merznek a transzatlanti kötvényről tett megjegyzései után írt a Truth Social oldalán. Ez elég nagy fordulat ahhoz képest, hogy korábban még méltatta Merz kormányát a bevándorlási és energiapolitikája miatt, míg Merz és Trump márciusi Ovális Irodai találkozóján az elnök „barátnak” nevezte a kancellárt, aki megfogalmazása szerint „igazán nagyszerű munkát” végez.
Merz stratégiája az volt, hogy elkerülje a nyilvános szembefordulást Trumppal – annak ellenére, hogy Ukrajnáról a kereskedelmi kérdések miatt mély nézeteltéréseik vannak –, és megőrizze a baráti kapcsolatokat, továbbá elegendő befolyása maradjon ahhoz, hogy az elnök érdeklődési körében maradjon Németország.
Ez a megközelítés a Trump-adminisztrációval és a transzatlanti kapcsolatok megroppanása miatt a német stratégia fontos része. A német vezetők ugyan folyamatosan és gyorsan igyekeznek csökkenteni országuk katonai és gazdasági függőségét az Egyesült Államoktól, ám úgy vélik, hogy az elkövetkező években továbbra is az amerikaiaktól függnek – beleértve az Egyesült Államok nukleáris elrettentési és a hírszerzési potenciálját.
Tehát az alapvető eltérések ellenére Merz igyekszik a lehető legnagyobb mértékben fenntartani a kapcsolatokat. A kanvellár azonban nem hagyhatja azt sem figyelmen kívül, hogy Trump cselekedeteinek milyen következményei vannak Németországra – mint például az iráni háború okozta súlyos gazdasági nehézségek. Ám azzal, hogy Merz azt sugallta, hogy a Trump-kormányzatot az irániak „megalázták”, a kancellár túl messzire ment – megkockáztatva, hogy szakítson az amerikai elnökkel.
Noha a tét rendkívül nagy Németország számára, a politikai vezetők továbbra is viszonylag visszafogodtak maradtak, megjegyezve, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van németországi katonai jelenlétére saját műveleteihez.
Trump Merz elleni támadásai ellenére sokan azt állítják, hogy a katonai együttműködés továbbra is szoros és mélyen integrált marad, és az amerikaiak gyors kivonása irreális.
„Nem ez az első alkalom, hogy ilyen fenyegetésekkel szembesülünk” – mondta Christoph Schmid, a koalíciós partner, a szociáldemokrata párt vezető védelmi politikai képviselője. „A kivonás rövid távon egyszerűen nem kivitelezhető. Közép- és hosszú távon pedig gyengítené az Egyesült Államok hadseregének hadműveleti képességeit világszerte.”
Trump első ciklusa alatt bejelentette, hogy 9500 amerikai katonát kíván kivonni a németországi támaszpontokról. De mivel ekkor már kevesebb mint egy év volt hátra elnöki tisztségéből, így kifutott az időből, és utódja, Joe Biden a kezdeményezést leállította. Trumpnak most három éve van arra, hogy megvalósítsa az esetleges új terveket. Merz számára azonban a nagyobb veszélyt Trump figyelmének elvesztése jelentheti, különösen Ukrajna támogatásának kérdésében.
Időközben úgy tűnik Merz visszakozott, és ismét azt hangsúlyozta: „Az amerikai elnök és köztem a személyes kapcsolat továbbra is olyan jó, mint valaha.”
