Az új német kormány előtt álló rendkívüli nemzetközi és hazai kihívásokról, az orosz és az ukrán elnök elmaradt tárgyalásáról beszélt a ZDF közszolgálati televíziónak adott interjújában Friedrich Merz. Alig másfél héttel hivatalos beiktatása után a kancellár kijelentette, hogy a Bundestag nyári szünetéig már az első mérleggel kíván előállni.
A konzervatív CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló nagykoalíció vezetője a legnagyobb kihívások között az ukrajnai béketeremtés elősegítését, a gazdaság fellendítését és az illegális bevándorlás elleni harcot említette.
A kancellár bírálta Vlagyimir Putyin orosz államfőt, amiért távol maradt az Isztambulban pénteken kezdődött tárgyalásoktól. Merz szerint az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij óriási engedményt tett azzal, hogy elutazott a török városba, Putyin viszont távolmaradásával semmivel nem igazolható hibát követett el.
A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett a tűzszünet érdekében tett nemzetközi erőfeszítésekre, utalva a francia elnökkel, valamint a brit és a lengyel kormányfővel közösen tett kijevi útjára. Elismerte, hogy nem számított a kedvezményezés azonnali sikerére. Céljuk ugyanakkor annak elősegítése volt, hogy Európa egységes álláspontot képviseljen.
A ZDF műsorvezetőjének, Maybrit Illnernek adott interjúban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „lehetőség szerint” közös nyelven kell beszélni az Egyesült Államokkal is. Utalt arra, hogy a kijevi látogatás előtt konzultációkat folytattak Donald Trump elnökkel és több amerikai szenátorral is. „Mindent megteszek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok a mi oldalunkon maradjon” – idézte a ZDF a kancellárt.
Merz közölte azt is, hogy a Putyinra gyakorolt nyomás érdekében Brüsszelben új szankciós csomag elfogadását tervezik. A kancellár szerint már csak a döntés van hátra. Hangsúlyozta, hogy a tervezett szankciók azonnal hatályba lépnének.
A német kancellár nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, vajon kormánya támogatja-e a legkorszerűbbnek számító, 500 kilométer hatótávolságú Taurus cirkálórakétákkal a több mint három éve tartó orosz agresszió sújtotta országot. Noha a korábbi Scholz-kormány a fegyverszállítások terén az Egyesült Államokat követően Ukrajna második legnagyobb támogatója volt, a Moszkvát is fenyegető Taurusok átadását elutasította.
Az indok az volt, hogy Németország ezzel közvetlenül belesodródhat a háborúba.
Merz úgy ítélte meg, hogy a Taurusokkal kapcsolatban zajlott nyilvános vita közvetve „stratégiai előnyt” biztosított Oroszország, illetve „stratégiai hátrányt” jelentett Németország számára. „Miért kellene folytatnunk mindezt?” – tette fel a kérdést a kancellár, aki napokkal ezelőtt jelentette be, hogy a fegyverszállításokról a jövőben a nyilvánosságot nem tájékoztatják. Ennek ellenére annyit elárult, hogy a Taurusok szállítása egyelőre nincs napirenden.
Az interjúban a kancellár érintette azt a vitát, amely a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban közvetve immár a német kormánytagok között bontakozott ki. Az új külügyminiszter, a konzervatív Johann Wadephul ugyanis egy interjúban támogatta az amerikai elnök, Donald Trump arra vonatkozó követelését, hogy a NATO-tagállamai a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékával növeljék a katonai kiadásokat. A szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter azonban úgy vélekedett, hogy nem a kiadások növelése a megoldás, hanem a hadsereg fejlesztése, a konkrét katonai képességek megerősítése.
A kancellár ezzel kapcsolatban a védelmi miniszter álláspontját támogatta, utalva a konkrét védelmi képesség biztosításának szükségességére.
Az új kormány migrációs politikájával kapcsolatban óvatosan foglalt állást. Az elmúlt napokban ugyanis a szomszédos országok elsősorban Lengyelország élesen tiltakozott a tervezett szigorítások, mindenekelőtt az illegálisnak minősített menekültek azonnali ki-, illetve visszatoloncolása ellen. Varsóval az élen arra figyelmeztettek, hogy az elhatározott német intézkedések ellentétesek az európai jogszabályokkal.
Merz szerint a tervezett német szigorítások meghatározott átmeneti időszakra vonatkoznak. Biztos abban, hogy a döntést „szilárd jogalapon” hozták meg. Állást foglalt amellett, hogy a határok nyitva maradjanak az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke mozgása előtt.
Az interjúban Merz hangsúlyozta a gazdaság fellendítésével kapcsolatban a szerdai kormánynyilatkozatban kiemelt feladatok végrehajtásának szükségességét. Kijelentette, hogy az első „átmeneti értékelést” már a parlament július 11-én kezdődő nyári szünet előtt be kívánja mutatni.
Infostart