Miközben a nemzetközi sajtó az USA-val szembeni katonai fenyegetőzést emelte ki Vlagymir Putyin évértékelő beszédéből, a háttérben egészen más területen erősít az orosz elnök.
Ez új megvilágításba helyezi azt is, miért áldozta be húsz év alatt felhalmozott politikai tőkéje jelentős részét.
Miután Vlagyimir Putyin orosz államfő szívesen dicsekszik az orosz hadseregnek készült új szuperszonikus cirkáló rakétákkal és láthatatlan torpedókkal, számos elemzés jut arra a következtetésre, hogy Oroszország háborúra készül a Nyugattal szemben. Valójában egészen más felkészülés folyik a felszín alatt – állítja Anna Andrianova és Jevgenyia Piszmennaja és Moscow Timeson olvasható cikkükben.
Putyin szép csendben pénzügyi erődöt épít, ami kormányzati tisztviselők és tanácsadók szerint megvédheti az orosz gazdaságot a rá záporozó nyilaktól.
Az elnök egyik fő célja, mióta az ezredfordulón hatalomra került, hogy pénzügyileg függetlenné tegye országát a világ pénzügyi rendszerétől. A feladat teljesítése sürgősebbé vált az egymást követő gazdasági és politikai válságok nyomán. A 2008-as pénzügyi összeomlás idején az orosz tőzsde indexe elvesztette értékének háromnegyedét. Az olajár 2014 közepén kezdődött hanyatlása után a rubel árfolyama felére esett a dollárhoz képest és 2014 eleji ukrajnai orosz beavatkozásra válaszul elfogadott nyugati szankciókat a Putyin-éra leghosszabb gazdasági recessziója követte.
Ma azt látjuk, hogy a GDP annak ellenére nő, hogy a kormány a fejlett országok egyik leginkább megszorító költségvetését fogadta el. Idén a teljes kiadás 270 milliárd dollár körül alakul, ami kevesebb, mint az USA védelmi kiadásainak fele, és a bevételek nagyobbak lesznek a kiadásoknál. A világ 20 legbefolyásosabb országa (G20) közül Oroszországon kívül csak még két állam tud többlettel záró büdzsét felmutatni és az államadósság messze a legkisebb a csoporton belül.
A fordulat egy zárt ajtók mögötti beszélgetésen történt 2016 második felében, amikor Putyin még a leginkább pénzügyi héjának tekinthető tanácsadóit is meglepte a megszorító gazdaságpolitika felkarolásával – tudták meg a cikk szerzői az ügyhöz közel álló forrásból. Arról volt szó, hogy milyen átlagos olajárnál húzzák meg azt a határt, amely felett minden bevételt tartalékolnak. Az elnök igen alacsony szintet, 40 dollár/hordót mondott. Ez fele a 2016 előtti évtized átlagos árának.
Az informátorok szerint e döntés különösen érdekes eleme, hogy Putyin hatalmas politikai kockázatot vállalt vele. A gazdaság zsugorodott, folyamatban volt az orosz hadsereg költséges szíriai beavatkozása és az amerikai elnökválasztási hajrában a győzelemre akkor esélyes Hillary Clinton Hitlerhez hasonlította, ami nem sok jót ígért a demokrata jelölt megválasztása esetére. Mindezek miatt jóval kevesebb forrásra számíthatott a 2018-as elnökválasztás előtt, amelyből „hangulatjavító” intézkedésekre, azaz osztogatásra költhetett volna.
Ez költségvetési lazításért kiáltott volna, de Putyin meghúzta a nadrágszíjat: mindenütt megszorított, még a katonai kiadásokat is csökkentette. A jegybank feladta a rubel árfolyamának költséges védelmét, és ehelyett tartalékolt: arany- és jüankészleteket halmozott fel és érzéstelenítés nélkül kiszórta amerikai államkötvényeit. A valutatartalékok az elmúlt négy évben 125 milliárd dollárral, 475 milliárd dollárra nőttek – nincsenek távol a 2008-ban elért 598 milliárdos csúcstól, miközben akkor a 150 dollár/hordós szintet ostromolta az olajár.
Putyin azért tartalékol, mert ez hosszabb távon hatalmat ad a kezébe – magyarázza a látszólag illogikus döntést Andrej Kolesnyikov, a Carnegie Moscow Center kutatóintézet politikai elemzője. Pénzre van szüksége, hogy harcoljon a Nyugattal, megküzdjön az egymást követő szankciókkal és a várható gazdasági válságokkal.
Ez ad értelmet annak, hogy a megszorító politika felemésztette az elnök két évtized alatt felhalmozott politikai tőkéjének jelentős részét. A gazdasági növekedés halvány, a reáljövedelmek csökkennek, a hitelkamatok viszonylag magasak maradtak, az infláció gyorsul és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát szolgáló nyugdíjkorhatár-emelés kiverte a biztosítékot a viszonylag rövid élet élő oroszoknál.
A szovjet birodalom részben azért omlott össze 1991-ben, mert a Kreml urai tartották a lépést a költséges fegyverkezési versenyben az USA-val. Ezt olyan időben tették, amikor az olajár alacsonyan volt, miközben az állami bevételek már akkor is ettől függtek. Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet vezető dollár-tízmilliárdokban mérhető adósságot halmozott fel a nyugati vásárlásokkal, amelyekkel élelmiszereket és fogyasztási cikkeket importáltak.
Putyin szisztematikusan építi le ezt a tartozást, szinte mindig előre törlesztve a részleteket. Évértékelő beszédében azt mondta a Duma képviselőinek: az orosz történelemben először a megtakarítások fedezik a külföldi hiteleket, mind az állami, mint a kereskedelmi tartozásokat. Az orosz kormány erős pénzügyi biztonsági tartalékkal rendelkezik.
https://maivilag.com/2019/02/botrany-olaszorszagban-putyintol-kerhetett-penzt-salvini-partja/
Forrás: napi.hu