A Reuters elemzése azt veszi górcső alá az orosz elnökválasztás alkalmából, hogy milyen tényezők miatt erős Putyin hatalma, és miért nem okozott népszerűségvesztést számára a háború.
A 2024-es elnökválasztást is Vlagyimir Putyin fogja megnyerni – írja a pénteken elkezdődött, s vasárnap záródó, háromnapos voksolásról a Reuters, amely prognózissal nem sokat kockáztat. Hiszen a mostani szavazásnak is csak egyetlen komolyan esélyes indulója van, az pedig a jelenlegi elnök.
A brit hírügynökség moszkvai tudósítója ugyanakkor elemzésében megállapítja: Putyin népszerű, az ukrajnai háborúnak pedig van társadalmi támogatottsága, majd felhívja a figyelmet az orosz helyzetről szóló nyugati és a belföldi percepció közötti ordító különbségre. Míg ugyanis a Nyugat Putyint egy autokrata vezetőnek, egy háborús bűnösnek, sőt, Joe Biden szavaival akár gyilkosnak is tartja, aki Oroszországot rabságban tartja, és korrupt diktatúrájával éppen egy stratégiai összeomlás felé kormányozza, addig az orosz közvélemény szemében egy patrióta, akit a háború csak megerősített a hatalomban, az csak növelte a népszerűségét.
„Putyin felállította Oroszországot a padlóról. És Oroszország most le fogja győzni a Nyugatot és Ukrajnát. Önök nem tudják legyőzni Oroszországot soha. Teljesen megőrültek maguk ott, a Nyugaton? Mi közük van maguknak Ukrajnához?” – idéz egy 46 éves orosz nőt, Ljudmila Petrovát a Reuters tudósítója.
Guy Faulconbridge több magas rangú orosz személyiséget is megkérdezett, hogy utánajárjon Putyin titkának. Egy neve elhallgatását kérő orosz kormányzati tisztségviselő elmondta neki: Putyin felhatalmazása egy életre szól, nincs riválisa, és egyre kevésbé lesz, ugyanis a Nyugat a szankciókkal, Moszkva lenézésével elkövetett egy tragikus hibát: egységbe rántotta Putyin körül az orosz politikai elitet és az orosz társadalom nagy részét.
Egy másik orosz megszólaló szerint Putyinnak nincs örököse, és meghosszabbított mandátumainak csak az egészségi állapota szabhat határt, a politikai miliő nem.
A háború nyugati és orosz értelmezése
Míg a Nyugat a háborúban egy birodalmi ambícióktól fűtött Oroszországot lát, amely ezzel nagyhatalmi státuszát akarja visszaszerezni, addig Putyin a harcokat az orosz állam egzisztenciális küzdelmének ábrázolja egy hanyatló és dekadens Nyugat ellen, amely 1989 után megalázta az oroszokat. Ez utóbbi narratíva jól rezonál az orosz társadalom nagy részénél.
A Levada közvéleménykutató cég legutóbbi felmérése 86 százalékosra mérte az elnök népszerűségét – a háború előtt az 71 százalékos volt. Nem véletlen: a 2008-as grúziai háború és a 2014-as krími annektálás idején is felszaladt Putyin tetszési indexe.
Ezt erősen táplálja a domináns állami média, amely Putyint egy óriási hazafinak, a nyugati vezetőket pedig gyenge, korlátolt és álnok politikusoknak mutatja be.
A Levada egyik kutatója, Alekszej Levinson szerint az orosz társadalom a jelenlegi konfliktust a Nyugattal folytatott hosszú kulturális háború egyik szakaszának érzi, a legtöbb orosz ezt egyfajta focimeccsnek éli meg, amelynél ők az egyik szurkolótábort alkotják, és drukkolnak keményen a saját csapatuknak.
Az ellenzék esélye
Az ellenzéknek nincs esélye, mivel a háború elkezdődése után hozott jogszabályok alapján a háború és a rendszer kritikusait, az ellenzék vezetőit letartóztatták, a tömegrendezvényeket betiltották, a választáson való indulásukat a választási bizottságok ellehetetlenítik. A legelszántabb rendszerellenes politikus, Alekszej Navalnij egy hónappal az elnökválasztás előtt halt meg egy észak-oroszországi büntetőkolónián, ahol börtönbüntetését töltötte.
Az állami médiában a kritikus hangok nem jelenhetnek meg, a rendszer üzenetei azonban igen.
A Putyin ellen induló három elnökjelölt feladata az, hogy veszítsen – írja a Reuters újságírója, aki szerint ezek a politikusok nem rendelkeznek jelentős támogatottsággal.
A Kreml egyetlen aggódni valója az, hogy elég magas lesz-e a részvétel választáson. Sok állami vállalatnál a munkavállalóknak a szavazócédulájuk fotójával kell igazolniuk, hogy elmentek-e voksolni.
Navalnij felesége arra kérte az ellenzéki szavazókat, hogy egy kvázi országos flashmob-ként mindegyikük március 17-én délben menjen el szavazni, hogy a választási rendszer összeomoljon.
Az orosz jövő
Az ellenzék szerint a putyini rezsim jövőkép nélküli, és mivel ilyet nem tud adni, a dicső múlt bűvöletében él, és a régi orosz nagyság visszaszerzésének ígéretével hitegeti magát.
Az ukrajnai háború támogatása megvan, de egyúttal oroszok ezrei haltak meg a fronton, a mobilizáció miatt rengetegen elhagyták az országot, és a hadsereg nimbusza is megroggyant, nem tudta legyőzni eddig Ukrajnát. Bár a nyugati szankciók nem tudták meglékelni az orosz gazdaságot, az mégis végletes módot odaragasztotta magát a kínaihoz.
Ugyanakkor a Reuters által megszólaltatott orosz szakértők szerint Putyin és az orosz hadigazdaság rövidtávon, vagyis évekig bírni fogja a háborút, így van ideje kivárni, míg az Egyesült Államok kitartása meggyengül Ukrajna mögött.
forrás: mandiner