Ha az uniós szabályozás életbe lép, migránsgettók lesznek
„Brüsszel számtalan követelést megfogalmaz Magyarországgal szemben gazdasági területen is”, fogalmazott Gulyás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, ennek „elfogadhatatlan részei” például, hogy
– meg kéne szüntetni a hatósági energiaárakat;
– ami a rezsicsökkentés felszámolását jelentené;
– emellett pedig meg kell Magyarországnak vizsgálnia a családügyi-, oktatási-, egészségügyi kiadásokat is.
„Ezeket a vizsgálatokat el fogjuk végezni”, mondta Gulyás, de „szó sem lehet” a családtámogatások vagy a rezsicsökkentés elvételéről, tette hozzá. Gulyás azt is kifejtette, hogy az egészségügyi kiadások tényleg megnőttek, de ez az „orvosi és ápolói bérek emelése miatt van”.
„Az oktatás terén szeretnénk, ha a 2030-ig vállalt béremelés 12-13%-át az európai unió vállalná. Ha eljutunk ide, akkor gyors, jelentős fizetésemelést kapnak a pedagógusok”.
Ehhez Gulyás szerint az kell, hogy „a baloldali képviselőket is meggyőzzük, hogy a magyar pedagógusok is kereshessenek” ennyit. Legkésőbb idén szeptembertől szeretné a kormány megtenni az első lépést. Ha ez sikerül, akkor 2025-re bruttó 800 ezres, 2027 elejére egymillió forint feletti fizetése lehet a pedagógusoknak Gulyás szerint. „Ennek 87-88%-át 2030-ig a magyar költségvetés vállalná”, mondta Gulyás, aki hozzátette, „értjük, hogy a baloldal jól él, de nem lenne baj, ha a pedagógusok is jól élhetnének”.
Gulyás: Hol van a pénz?
Gulyás arról is beszélt, Brüsszel 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ez pedig a teljes éves magyar államvetés költségvetését teszi ki a miniszter szerint. „Hol van a pénz”, ezt kell előtte tisztázni.
Ha az uniós szabályozás életbe lép, migránsgettók lesznek
Elkezdődött a kormányinfó, miután szerdán megszavazta a státusztörvényt a parlament. Gulyás először arról beszélt, hogy továbbra is úgy látják, az uniós „migránsszabályozás” szembemegy a korábbi kormányok közötti megegyezéssel. A „migráció kérdéséről valóban vita van”, mondta Gulyás, hozzátéve,
„A magyar kormány nem járult hozzá annak a döntésnek a meghozatalához, amely az európai tanács szintjén erősítette volna meg a miniszteri tanácsban megszületett döntést”
Gulyás elmondta, ebben kötelező kvóta, áttelepítés lett volna, de a szabályzatnak „az is része, hogy évente legalább 10 ezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak engedélyezni”.
„Ha valaki, akár a nyugat-európai folyamatokat figyeli, akár azokat a területeket, ahol az elmúlt években tömegesen voltak menekültek – akik valójában migránsok – nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek a kötelező uniós szabályok után könnyen válhatnának migránsgettókká.”
Fejtette ki Gulyás, aki szerint ezeknek a kérelmeknek a 28,3%-át Magyarországnak kéne elbírálnia. Gulyás hozzátette, nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország is elutasította az uniós javaslatot.
vadhajtasok
