Ukrajna milliárdokat követel az állam működtetésére és az újjáépítésre
Június 21–22-én tartották Londonban az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciát, amelyen egymást érték az ukrajnai beruházásokat és újjáépítést propagáló kijelentések. A cukormázas felszín alatt azonban komoly pénzügyi dilemmák húzódnak meg írja a korkep.sk.
A Világbank 411 milliárd dollárra becsüli Ukrajna gazdasági újjáépítését, az ukránok egybillió dollárról beszélnek. Ezért cserébe pedig nem tudnak mást kínálni, mint egy nagy, de korrupciótól, oligarcharendszertől és igazságügyi visszaélésektől terhelt gazdaságot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencián arról beszélt, hogy az újjáépítési projekt olyan hatalmas, hogy Ukrajna lesz az elkövetkező évtizedek gazdasági növekedésének forrása. Az azonban továbbra is kérdés, hogy a külföldi pénzügyi támogatásokból élő ukrán állam további lélegeztetőgépen tartása önmagában hogyan termelhet elég jövedelmet ahhoz, hogy a befektetés megtérüljön.
Merthogy nem aprópénzért házal Zelenszkij Európánál és az Egyesült Államoknál. A háború előtt a gazdaság mérete mintegy százmilliárd dollárra volt tehető, miközben a Világbank szerint az újjáépítés 411 milliárd dollárt fog felemészteni. Ráadásul senki nem tudja, hogy Ukrajna határai hogyan alakulnak, ha jól alakulnak, milyen lesz a beruházásokat elriasztó orosz fenyegetés az ország keleti felében…
Natalie Jaresko volt ukrán pénzügyminiszter, aki ma kvázi országújjáépítő tanácsadóként Washingtonnak dolgozik, azt mondta, hogy az ukrán újjáépítés költségei elérhetik az ezermilliárd dollárt. Az EU persze tolná a pénzt Ukrajnába a tagállamok rovására. A legújabb brüsszeli terv, hogy 50 milliárd eurós makrogazdasági támogatást küldenének Kijevbe, ebből 25 milliárdot az EU „saját” költségvetéséből különítene el, ötször 5 milliárd eurót pedig egyes tagállamok ajánlanak fel. A „saját költségvetés” azt jelenti, hogy a tagállamok által összeadott közös kasszából vonnak el forrásokat bizonyos területek kárára.
Ám ez az 50 milliárd euró még csak nem is az újjáépítést szolgálná, hanem pusztán az ukrán állam alapvető működtetésének fenntartását. Az EU becslése szerint Ukrajnának 110 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy 2027-ig képes legyen működtetni az államot. Ennek 45 százalékát terhelné Brüsszel a tagállamokra.
És még sehol sincs az újjáépítés.
Sokat emlegetik mostanában, hogy az Orosz Központi Bank Európában lefoglalt 200 milliárdos vagyonát használják fel Ukrajna javára. Az amerikaiak vonzáskörzetébe tartozó Ursula von der Leyen bizottsági elnök keményen pedáloz is ennek eléréséért. Pedig az Európai Központi Bank és számos tagállam figyelmeztette, hogy ez legális úton lehetetlen. Miért ennyire fontos szempont a törvényesség? Mert ha az EU saját szabályait áthágva Ukrajna kedvéért egy harmadik ország (Oroszország) vagyonát egyoldalúan lefoglalja és elkölti, akkor más harmadik országok, akik ma euróban tartják a pénzüket, teljesen racionálisan jobbnak látják más pénznembe átvinni vagyonukat.
Csak halkan jegyezzük meg, hogy a legkézenfekvőbb alternatíva az amerikai dollár lenne…
A bne Intellinews régiós hírportál hosszú elemző cikke szerint Ukrajna eddig nagyon kevés működőtőkét tudott becsalni az országba. Volt egy nagy felívelési szakasz 2002 és 2008, illetve 2009 és 2015 között, amikor amikor 10 milliárd dollár fölé kúszott a külföldi működőtőke értéke. Ez azonban csalóka adat. Ennek az összegnek igen nagy része az ukrán oligarchák Cipruson (offshoreként) átmosott pénze. A rövid és nem túl nagy fellendülésnek a 2014-es euromajdani forradalom vetett véget, amit gazdasági összeomlás követett.
Ma pedig háború van.
Még ha eltekintünk a háborútól, az ukrán gazdaság akkor sem túl vonzó a külföldi tőke számára.
Ennek oka leginkább az oligarcharendszer, a rendszerszintű korrupció és a visszaélésekre lehetőséget adó jogi környezet. Az elmúlt időszakban a nyugati támogatások egyik feltételeként ugyan történtek előrelépések ezen a téren, amit nem lehet elvitatni Ukrajnától. De ezek nem hoztak valódi változást. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a Ukrajnába öntött milliárdok hogyan és milyen időtávban képesek hasznot termelni. Ez egy kétségkívül kínos kérdés, amire Brüsszelben nem szívesen térnek ki.
