A balti országok továbbra is Oroszországtól vásárolnak áramot, sőt márciusban megduplázták annak mennyiségét januárhoz képest. A vásárlások volumene csaknem 600 ezer megawattórára nőtt annak ellenére, hogy Lettország, Litvánia és Észtország rendszerirányítói korlátozzák az orosz áram importját.
„Az orosz áramtól való függés elkerülése érdekében Észtország egy kis moduláris reaktort fog építeni. Lettország még nem csatlakozott a projekthez, de vizsgálja a lehetőségeket” – írja a TV3 Russia csatorna.
Janis Vitenbergs lett gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy az észt Fermi Energia cég projektjének megvalósítása “még nagyon távoli”. A Latvenergo megerősítette, hogy nem adják fel egy “kis reaktor” építésének gondolatát, de továbbra is tanulmányozzák, hogy az atomenergia milyen hatást gyakorol a teljes energiapiacra.
Március elején arról számoltak be, hogy a balti villamosenergia-hálózatok üzemeltetői az Elering, az AST és a Litgrid 300 megawattra csökkentették az Oroszországból érkező áramimport kapacitását. Krisjanis Karins lett miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az ország leválasztása az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös villamosenergia-hálózatról fizikai korlátokba ütközik.
2018-ban a balti államok, valamint Lengyelország és az Európai Bizottság megállapodást írt alá Brüsszelben a három balti ország villamosenergia-hálózatának Európával történő szinkronizálásáról, amit 2025-re végre el kell végrehajtaniuk, elhagyva a BRELL energiagyűrűt (Fehéroroszország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia), csatlakozva az európai energiarendszerhez, ami lehetővé teszi számukra az Oroszországtól való „energiafüggetlenséget”.