Minden ütőlap Vlagyimir Putyin kezében van
Vlagyimir Putyin orosz államfőn múlik, hogy sikerül-e előrelépést elérni az Ukrajnában lévő befagyott konfliktusokban a párizsi négyhatalmi csúcsértekezleten. Az ukrán fél késznek látszik arra, hogy ha nem lesz eredmény, akkor megcsonkítja Ukrajnát: befalazza az ország de facto orosz irányítás alá került délkeleti részét.
Utoljára három évvel ezelőtt tartottak csúcsértekezletet az úgynevezett normandiai formulában részt vevő államok, amelyek azon ügyködnek, hogy rendezzék a 2014-es kijevi forradalom után Ukrajnában kialakult befagyott konfliktusokat. Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Vlagyimit Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij december 9-én – vagyis ma – ül újra egy asztalhoz, legfontosabb feladatuk az lenne, hogy véget vessenek az ország délkeleti részében zajló polgárháborúnak, amely öt és fél év alatt 13 ezer halálos áldozatot követelt.
Minden ütőlap Vlagyimir Putyin kezében van – idézte Vlagyimir Frolov orosz külpolitikai elemző helyzetértékelését a tanácskozás előtt a Moscow Times. Hogy mit ért ezalatt, ahhoz érdemes felidézni a történteket. A kijevi Maidan térről indult forradalom 2014 elején elmozdította a hatalomból Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfőt. Oroszország a hatalmi vákuumot kihasználva gyakorlatilag elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, majd a délkelet-ukrajnai dombaszi régióban oroszbarát szeparatisták vették át a hatalmat. Ezután az ukrán hadsereg és a szeparatista erők között polgárháború kezdődött. Kijev állítása szerint az utóbbiakat közvetlenül támogatja az orosz hadsereg, Moszkva tagadja ezt.
Franciaország, Németország és az EBESZ felügyelete alatt az orosz és az ukrán fél – az utóbbit még Petro Porosenki korábbi elnök képviselte – békemegállapodást írt alá 2015-ben, amely szerint helyre kellett volna állítani Ukrajna területi egységét Délkelet-Ukrajnában, és az országnak föderális állammá kellett volna válnia. Ebből azonban semmi sem valósult meg, igaz, a fegyveres konfliktus intenzitása gyengült a térségben.
A 2019. tavaszi elnökválasztáson győztes Zelenszkij azzal kampányolt, hogy békét teremt, majd a nyáron ennek alapjául elfogadta a korábbi német külügyminiszterről Steinmeier-formulának keresztelt megoldást. Ennek legfontosabb eleme, hogy a levált régiókban az ukrán törvények szerint, az EBESZ felügyelete alatt választásokat kell tartani, majd ezt követően helyre kell állítani az ukrán fegyvereres erők ellenőrzését a korábbi orosz-ukrán határon. Az ukrán nacionalista ellenzék heves ellenállással reagált a Steinmeier-formula alkalmazására, mivel úgy véli, hogy ez kapituláció lenne Moszkva akarata előtt.
Az ukrán fővárosban dühös tüntetések robbantak ki és az államfő népszerűségi indexe gyengült. Ezt látva Zelenszkij megígérte az ukránoknak, hogy előbb helyreállítják a határellenőrzést és csak utána tartják meg a választásokat, mert – ahogy fogalmazott – az emberek nem járulhatnak az urnák elé fegyverek árnyékában.
Itt érkeztünk vissza kiindulópontunkhoz, nevezetesen, hogy miért van a csúcsértekezlet előtt minden adu Putyin kezében. Az ukrán államfő nem lesz képes betartani ezt az ígéretét, egyszerűen azért, mert Putyinnak nem tetszene – mondja Andrej Kortunov, a Kreml által létrehozott Oroszországi Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának igazgatója, egyetértve Florovval.
Putyin ragaszkodni fog ahhoz, hogy előbb legyenek a választások és aztán vonuljon be a ukrán hadsereg helyreállítani az eredeti délkeleti ukrán-orosz határ védelmét. Az adut az adja az orosz elnök kezébe, hogy mind Porosenko, mind Zelenszkij aláírta a megállapodást, amely ezt sorrendet írja elő. Florov szerint Zelenszkij azzal is hibát követett el, hogy mereven elkötelezte magát a háború lezárása mellett, hiszen ezt csak a Moszkvában is elfogadott feltételek alapján teheti meg.
Lehet, hogy Kijevben is látják ezt a helyzetet, legalábbis erre utal az ukrán elnök egyik tanácsadója, Andrij Jermak minapi kijelentése, amely egy londoni fórumon hangzott el. Azt mondta: ha az oroszok nem mennek bele a tűzszünetbe és az újabb fogolycserébe, akkor falat húznak Dombasz és Ukrajna többi része közé, azaz elszigetelik a leszakadt országrészt és részükről az élet megy tovább enélkül.
Zelenszkijt gyengíti és Putyint erősíti az új francia külpolitika is, aminek fő célja, hogy helyreállítsa a normális EU-orosz kapcsolatokat. Macron túlságosan nyíltan elkötelezte magát emellett, ami megint csak Putyin tárgyalási pozícióját javítja – fejtegette Frolov. Ebben a helyzetben miért adna fel egy tapodtat is pozícióiból? – tette fel a költői kérdést.
Nem jobb a helyzet ukrán nézőpontból Merkellel sem. A német kancellár támogatja az északi áramlat 2. gázvezeték kiépítését, ami közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot az Északi-tenger alatt. Eközben az év végével lejár a Ukrajnát keresztező gázvezetéken áramló orosz gáz tranzitdíjáról szóló urán-orosz szerződés, s mivel Moszkva úgy látja, hogy hamarosan közvetlen kapcsolata lehet Európával, nincs oka nagyvonalúan alkudozni az ukrán tranzitról. (Korábban azt tervezték, hogy ezt teljesen leállítják.)
Végül az ukrán elnök nem igazán számíthat amerikai kollégájára, Donald Trumpra sem, pedig egy nemrégiben adott interjújában őt nevezte meg mint a rendezés kulcsfiguráját. Trump a nyáron visszatartott egy Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyt a ukrán államot átszövő korrupcióra hivatkozva és az ellene indult impeachment vizsgálatban az egyik tanú azt mondta vallomásában, hogy az amerikai elnök magasról tesz Ukrajnára. Csak azt várta volna Zelenszkijtől, hogy indítson korrupciós eljárást elnökválasztási riválisa, Joe Biden és fia ellen ukrajnai tevékenységük alapján (amire az ukrán vezetés nem látott okot). Végül a december eleji NATO-csúcstalálkozón a katonai szervezet tagállami nem álltak ki egységesen Ukrajna támogatása mellett.
Bár a Kreml fölényben kerülhet a négyoldalú tárgyalásokon, az orosz vezetésben vannak olyan hangok, amelyek szerint valamilyen egyezséget össze kellene ütni Zelenszkijjel, amíg még lehet. Ha ugyanis tovább gyengül az ukrán államfő hazai támogatottsága, akkor gyorsan lezárulhat minden lehetőség az elmérgesedett helyzet javítására. A nagy kérdés, hogy bármilyen egyezséggel mit kaphat Moszkva?
Kortunov szerint Oroszország elérheti, hogy megszűnjön Donbasz gazdasági blokádja és egy valós tűzszünetet is összehozhatnak. Ennek minimális feltétele, hogy a szeptemberi után végrehajtsanak egy újabb fogolycserét. Ha annyit sikerül elérni, hogy a normandiai formula országainak december 9-ei csúcstalálkozója után Délkelet-Ukrajnában befejezik az emberek egymás gyilkolását, már az is komoly eredmény lesz – véli a szakértő. Egy befagyott konfliktus is jobb, mint egy forró!
Forrás: napi.hu
