Mindig a cigi a bűnös? Meglepő tényezők, amik növelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát

A tüdőrák világszerte a leggyakrabban előforduló ráktípus, itthon ráadásul jelenleg is folyamatosan nő a diagnosztizált esetek száma. Míg a kissejtes tüdőrák kialakulásában szinte csak a dohányzás játszik szerepet, a nem-kissejtes tüdőráknak a cigarettázás mellett más indikátorai is lehetnek.

Funkciója miatt a tüdőszövet folyamatosan kapcsolatban áll az általunk belélegzett levegővel, így nem véletlen, hogy annak minősége, az abban található káros anyagok mértéke is közvetlen kapcsolatban van egyes tüdőrákos esetekkel.

A Prevention 6 olyan tényezőt emel ki, melyek dohányzás nélkül is növelhetik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. 

• Radonszennyezés

A radon szagtalan, színtelen radioaktív gáz, amely az urán bomlása során jön létre, bekerül a talajba, vizeinkbe, majd a házak esetlegesen sérült talapzatán keresztül akár az otthonunkba is. A radon sok országban a dohányzás utáni második leggyakoribb tüdőrák-előidéző tényező, rendkívül káros voltára már több mint tíz éve felhívta a figyelmet a WHO is. A radonrészecskék belélegezve károsíthatják a tüdő sejtjeit, és sejtek mutációjához is vezethetnek. Mivel a radon színtelen és szagtalan, érdemes szakemberrel megnézetni, milyen koncentrációban van jelen az otthonunkban. Az Enviromental Protection Agency szerint minden 15. lakás érintett lehet a beltéri radonszennyezéstől.

• Azbeszt

Az azbeszt (kémiai nevén magnézium-szilikát) egy olyan ásvány, melynek tulajdonságait (rostos szerkezet, szakítószilárdság, hő- és tűzálló képesség, szigetelőképesség) elsősorban az építőiparban használtuk ki, épületeinket hosszú időn át ezzel az (azóta kiderült: súlyosan és alattomosan mérgező) anyaggal szigeteltük. Bár lassan húsz éve annak, hogy már egyáltalán nem használja az építőipar, egyes régi épületek még bővében vannak, s azok megbontásakor, átépítésekor ismét a felszínre kerülhet ez a rendkívül káros anyag.

Az azbesztrészecskék belélegzése többszörösére növeli a tüdőrák kockázatát és közvetlenül felelőssé tehető az igen rosszindulatú, gyógyíthatatlan mellhártyadaganatok kialakulásáért. Az azbeszttel nem csak a régi építőipari munkások futhattak össze, ma is találkozhatnak vele a kikötőkben, bányákban, malmokban vagy régi épületek bontásán dolgozók. „Az azbesztrészecskék a ruhán utazva akár az otthonunkba is bejuthatnak” – mondja Joseph Treat onkológus. Ha tehát ilyen jellegű munkaterületen dolgozol, egyeztess a munkáltatóddal arról, mennyire vagy kitéve az azbesztnek.

• Egyéb karcinogén anyagok

Nem csak azbeszttel, de számtalan más, erősen karcinogén anyaggal találkozhatsz munkád során.  A teljesség igénye nélkül sorolunk fel párat azok közül, amelyek, ha hosszú távon érintkezel velük, fokozott tüdőrákkockázatot jelentenek.

• arzén
• dízel kipufogógáz
• szilikátok
• króm
• nikkel
• berillium
• kadmium
• kátrány és korom

Ha a munkahelyeden bármilyen mértékben érintkezel ezekkel az anyagokkal, nézz utána, hogy megfelelő védőfelszerelést biztosít-e a munkáltatód!

• Légszennyezés

Ha nagyvárosban élsz, esetleg forgalmas út mellett laksz, szintén olyan szennyezésnek vagy kitéve, ami növelheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

A International Agency for Research on Cancer szerint 2010-ben 223 ezer ember halt meg világszerte légyszennyezettség okozta tüdőrákban.

Nagyon sok szilárd és folyékony, kisebb és nagyobb részecske van a levegőben, amiknek a belélegzése igen káros a tüdőnkre. A savak, kemikáliák, fémrészecskék, a talajmaradványok és a por könnyen belélegezhető formában keringenek a levegőben – s minél kisebb az adott részecske (főleg a 2,5 mikronnál apróbbakra kell gondolni), annál veszélyesebb, mert a tüdőbe, sőt akár a véráramba is bejuthat, s növelheti a rák kockázatát.

• HIV-fertőzés

A HIV-fertőzöttek kétszer nagyobb eséllyel lesznek tüdőrákosak, mint azok, akik nem érintettek a tünetegyüttesben. Bár az összefüggés pontos paramétereihez még sok vizsgálat szükséges (a HIV-fertőzöttek számára a dohányzás még az egészséges emberekhez képest is nagyobb kockázattal jár, ráadásul az amerikai HIV fertőzöttek 40%-a dohányzik, ami magasabb a teljes népességben mért aránynál) – a kapcsolat szembeötlő.

Egyes kutatók a jelenséget a HIV vírus okozta immunrendszeri problémákkal hozzák összefüggésbe, de a dolog tisztázáshoz további vizsgálatokra van még szükség.

• Családtörténet

Azoknak, akiknek egyik szülője vagy testvére tüdőrákban szenvedett, kétszer nagyobb az esélyük arra, hogy bennük is kifejlődjön ez a kór, és a rizikó annál magasabb, minél fiatalabb életkorában diagnosztizálták az érintett családtagnál a rákot.

Még több vizsgálatra van azonban szükség annak megállapításáoz, hogy mekkora szerepe van ebben például a dohányzással kapcsolatos családi mintáknak és a passzív dohányzásnak. Bár valószínű, hogy a hasonló környezeti hatások mellett (melyekre például egy 2017-es tanulmány is utal) a gének is szerepet játszanak, eddig kevés, a tüdőrák kialakulásával közvetlenül összekapcsolható gént sikerült beazonosítani.

A fentiek és a dohányzás mellett is sok olyan faktor van, ami szerepet játszhat a tüdőrák  kialakulásában, nemrégiben például egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer keveredett gyanúba: