Moszkva pénteken figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy ha nem hagynak fel az ukrán erőkkel összehangolt támadásukkal a zaporozsjei atomerőmű ellen, és újabb csernobili atomkatasztrófát akarnak előidézni, előfordulhat, hogy „balesetek történhetnek” nyugat-európai atomerőművekben.
Moszkva azért figyelmeztette a Nyugatot, mert a március 4. óta orosz ellenőrzés alatt álló zaporozsjei atomerőművet az ukrán erők nyugati lövegekkel tartják tűz alatt, és a robbanófejek az atomerőműhöz mind közelebb csapódnak be. Ha a hat blokk közül akár egy is megsérülne, a csernobilihez hasonló pusztító erejű nukleáris sugárzás szabadulhatna el.
Brüsszel és Kijev tömeg-propagandájában úgy próbálja feltüntetni, mintha az orosz ellenőrzés alatt álló atomerőműre az oroszok lőnének.
„Ne tessék elfelejteni, hogy az Európai Unióban is vannak atomlétesítmények, és ott is előfordulhatnak incidensek…” – jelezte Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésének napirendjén megkülönböztetett fontosságú katonai ügyek szerepeltek. Szergej Sojgu védelmi miniszter terjesztette elő javaslatait az ország védelmének megerősítéséről. Noha a testületen született döntéseket titokban tartják, nem kétséges, hogy összefüggenek a szaki légitámaszpont (Krím) ellen intézett támadással, melyben orosz harci gépek semmisültek meg.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken először ismerte el, hogy a bázisra légi csapást mértek augusztus 9-én, s hogy egy ember meghalt, 14-en pedig megsebesültek. (Eddigi állításuk szerint a szaki légitámaszpont lőszerraktárában tűz ütött ki és felrobbant.)
Különösnek számít a történtekben, a Pentagon pénteken tagadta, hogy olyan fegyvert adott volna az ukrán haderőnek, amellyel csapást mérhettek volna a krími bázisra. Ha ugyanis az állítás igaz, akkor nem zárható ki, hogy Amerika közvetlenül hajtotta végre a támadást.
Moszkva Washington címére is figyelmeztetést adott le. Kilátásba helyezte a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az Egyesült Államokkal abban az esetben, ha az amerikai kongresszus „terrorista állammá” nyilvánítaná Oroszországot, mint azt tervezi. Alekszander Darcsijev, az orosz külügyminisztérium észak-amerikai főosztályának vezetője a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában tudatta: figyelmeztették az amerikai felet, hogy egy ilyen aktussal átlépnék a vörös vonalat, és az orosz-amerikai diplomáciai viszony felmondásához vezethetne.
hungaryfirst