Közvetlen katonai összecsapás veszélye fenyeget Oroszország és a NATO között amiatt, hogy a NATO proxy háborút folytat Oroszország ellen, és segédkezet nyújt orosz objektumok elleni terrortámadásokhoz – összegezte a Magyar Békekör tudósítója pénteken Moszkva Washington és Brüsszel címére intézett figyelmeztetésének lényegét.
“Meggyőződésem, hogy nem egyetlen személy vagy egy csoport áll az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett szabotázs mögött, hanem egy kormány, amely technológiai képességekkel és speciálisan képzett emberekkel rendelkezik” – mondta Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a Rosszija 24 TV-nek adott nyilatkozatában.
Nyugati közreműködéssel robbantották fel a kercsi hidat is – állítja az orosz nyomozó hatóság.
Ami pedig a fegyverszállítást illeti, Maria Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki közlése szerint az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás elérte a 42,3 milliárd dollárt, amelyből 28,3 milliárd dollárt az Egyesült Államok biztosított.
„Washington már régóta átlépett minden Moszkva által húzott piros vonalat” – jelentette ki Oroszország washingtoni nagykövete néhány nappal azután, miután Oroszország berlini képviselője, Szergej Necsajev a német kormányról állította ugyanezt.
Orosz diplomáciai források egybehangzó állítása szerint a NATO és vezető hatalmának célja Oroszország legyőzése és feldarabolása. Erre Ukrajnát használja ki eszközül, elhitetve Zelenszkijjel, hogy nyugati támogatással képes legyőzni az orosz haderőt.
Katonai szakértők véleménye szerint az ukrán sereg kb. 30 százalékban magának köszönheti harci potenciálját, 70 százalékban viszont a NATO-nak. Értékelésük szerint az arány 20:80 arány felé módosul az újabb korszerű nyugati fegyverzetek, köztük légvédelmi rendszerek juttatása miatt. Kijev felhatalmazást kapott a NATO-tól arra, hogy a rendelkezésére bocsátott fegyverekkel orosz területeket támadjon, köztük a népszavazás eredményeként Oroszországhoz csatlakozott Donyecket, Luhánszkot, Herszont és Zaporozsjét. A harcok elől a Dnyepr folyón átkelő civileket ágyútűz alá vették az ukránok. Putyin emiatt hirdetett ki hadiállapotot mind a négy országrészben.
Ilyen körülmények között az orosz haderő nem térhet ki az elől, hogy az ukrán haderő felőrlésével egyidejűleg a NATO Ukrajnában bevetett harci potenciálját is kiiktassa. Stoltenberg NATO-főtitkár a közelmúltban azt mondta, a NATO nem hagyhatja, hogy az ukrán haderőt legyőzzék, mert akkor maga is vereséget szenvedne. Kijelentése arra enged következtetni, hogy a Nyugat az eddigieknél is nagyobb támogatást akar nyújtani Kijevnek, beleértve a NATO esetleges közvetlen bekapcsolódását is a konfliktusba. Egy ilyen lépéssel az orosz fegyveres erők közvetlenül a NATO erőivel kerülnének szembe.
A nyugati háborúpártiak elszántságát fokozza az energiaválság következtében Európát sújtó gazdasági recesszió, és az emberek körében mutatkozó növekvő feszültség a megélhetési gondok súlyosbodása miatt. Egyesek arra hajlanak, hogy háború eszkalálása árán legyenek úrrá a belső társadalmi gondokon. Huszadrangú kérdésnek tekintik az ukrán nép sorsát, emberi jogot és demokráciát, elsődleges céljuk a hatalom megőrzése.
A kialakult helyzetben Moszkva megint tudatta, hogy változatlanul kész a politikai megoldásra 2021. december 15-én Washington és Brüsszel elé terjesztett biztonsági javaslatai alapján. Oroszország washingtoni nagykövete pedig ezt azzal toldotta meg, hogy 10-12 ország részvételével üljenek le tárgyalni a világ új arculatának kialakításáról.
Moszkva, Washington, 2022. október 21. péntek (MB)