A francia köztársaság elnöke szerint minden eddiginél fontosabb a földrajzi értelemben vett Európa politikai közössége, amelynek tagjai olyan nemzetek, amelyeket egyszerre összeköt, de szét is választ a történelem, de amelyeknek „biztos, hogy vannak közös érdekei”. Tegyük hozzá: Balaruszt és Oroszországot nem sorolja Európához, legalábbis amíg nem történik rendszerváltás ezekben az országokban, addig biztosan nem.
– Most az a kérdés, hogy akarunk-e egy új fejezetet nyitni egy nagyobb Európa számára, és közösen megtölteni a lapjait a 21. században – fogalmazott az Európai Politikai Közösség csütörtöki ülésén, s mint mondta: ő hisz benne, hogy ezt kell tennünk, és hogy „ez a megfelelő pillanat, miként arra a magyar miniszterelnök úr is emlékeztetett”.
Külön kitért arra, hogy visszatért a háború Európába, eközben megnőtt a terrorfenyegetettség, s mindenkit kihívás elé állít az illegális migráció. „Természetesen kihívást jelent számunkra az éghajlatváltozás, a technológiai fejlődés és a geopolitikai átalakulás. Mint láthatjuk, két blokk van, egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről Kína, és ezek mindenekelőtt a saját érdekeiket nézik” – sorolta Emmanuel Macron.
A francia államfő szerint mindkét félre igaz, hogy egyre kevésbé tartják be a nemzetközi szabályokat.
Donald Trump megválasztása kapcsán a fanyalgóknak azt üzenete: „A mi feladatunk itt, az Európai Unión belül nem az, hogy kommentáljuk, hogy eldöntsük, hogy jó-e az vagy rossz. Őt az amerikai nép választotta meg, és ő pedig meg fogja védeni az amerikai nép érdekeit.”
A kérdés szerinte az, hogy „mi készen állunk-e arra, hogy megvédjük az európaiak érdekeit”.
Macron elvetette a naiv transzatlantizmust, de azt is, hogy bárki megkérdőjelezze az USA és Európa közötti szövetséget. Egyúttal a szűk látókörű nacionalizmust is, „amely nem engedné meg, hogy Kínával és az Amerikai Egyesült Államokkal szemben felnőjünk a kihívásokhoz”.
– Alapvetően az a kérdés áll előttünk, hogy a mások által írt történelmet akarjuk-e olvasni… Én azt hiszem, megvan az erőnk ahhoz, hogy megírjuk [a sajátunkat – a szerk.]; gazdaságaink erősek, országaink kifinomult védelmi rendszerekkel rendelkeznek, és képviselünk valamit. Az Európai Unió lakossága 27 országban 440 millió, az európai politikai közösséggel pedig több mint 700 millió. Ha tudatára ébredünk annak, mit képviselünk geopolitikai és kereskedelmi szempontból, akkor ez hihetetlen erő. Nincs más, 700 millió emberből álló piac, amelyet az érdek és az értékek története annyira egyesítene, mint bennünket – szögezte le.
Hozzátette: „Ha felébredünk, akkor dönthetünk úgy, hogy nem akarunk eltűnni a geopolitikai színpadról, és hogy nem akarunk más hatalmakhoz alkalmazkodva azok puszta piaca lenni.”
Ezek után a reményét fejezte ki aziránt, hogy „ez az a pillanat, amikor úgy döntöttünk, hogy cselekszünk, hogy egyszerre védjük meg nemzeti és európai érdekeinket, hogy hiszünk szuverenitásunkban és stratégiai autonómiánkban, hogy alapvetően azt mondjuk, nem akarunk csak vásárlók lenni, nem akarunk csak egy piac lenni… Nem akarjuk gazdaságunkat, technológiai döntéseinket vagy biztonságunkat másra bízni, hanem teljes mértékben meg akarjuk ragadni a saját földünkön a béke, a jólét és a demokratikus modell kérdését.”
A francia köztársasági elnök szerint ahhoz, hogy az európai közösség erős legyen, le kell számolni Oroszországgal, ki kell békíteni egymással Örményországot és Azerbajdzsánt, meg kell erősíteni a NATO-n belül az európaiak szerepét, és önálló biztonsági megoldásokat kell tudni kínálni, miközben az uniónak végre aktívan meg kell jelennie a nagyobb Európa országainak életében. Sőt, azon túl is. Például Afrikában.
Úgy véli, itt a lehetőség arra, „hogy nagyon konkrét megoldásokat dolgozzunk ki az illegális bevándorlási hálózatok elleni küzdelemre. Európában már kiépítettünk néhány nagyon robusztus megoldást, a bevándorlási és menekültügyi paktumot”. Viszont a növekedés és az innováció olyan kérdések, amelyekkel az eddigieknél sokkal mélyebben kell foglalkozni.
Kijelentette továbbá, hogy „meg kell próbálnunk valódi energetikai integrációt építeni az összes itt lévő ország között; Norvégiától és az Egyesült Királyságtól a nyugat-balkáni országokon át a Kaukázusig”.
Hangsúlyozta, mindezek feltétele, hogy „az Európai Uniót is nagyobb mértékben integráljuk, és összekapcsoljuk olyan országokkal, amelyek más utat választottak”.
Reformjavaslatai között szerepel egyébként az is, hogy szakítani kell a szubvenciót tiltó EU-s gazdaságpolitikával. Ha a világkereskedelem más szereplői élnek ezzel az eszközzel, „akkor ezt nekünk, európaiaknak is meg kell tennünk”.
„Abba kell hagynunk, hogy úgy nézzünk ki, mint egy minden széllel szemben nyitott szupermarket. Ha hiszünk a geopolitikai jövőnkben, akkor azt kell mondanunk, hogy a 700 millió lakosnak és fogyasztónak, akik a nagy Európa tagjai, közös érdekeik vannak, nyitottak akarnak lenni, azt akarják, hogy a közvetlen külföldi befektetések mindenhonnan jöjjenek” – tette hozzá.
Végül visszatért arra, hogy meg kell védeni Európa „liberális, nyílt demokrácia modelljét” azoktól a hatalmaktól, amelyeknek „nem ugyanez az agendájuk, és amelyek meg akarnak osztani bennünket”.
Forrás: bekezdesek