Nagy bajba kerülhet az EU, politikai élet-halál harc kezdődik Franciaországban
Két identitás összecsapását hozza a franciaországi elnökválasztás második fordulója nagyon kiélezett versenyben. Egyik oldalon a hatalmon lévő államfő Európa-párti, progresszív tábora, a másikon a radikális jobboldal kihívó euroszkeptikus, nacionalista követői sorakoznak fel, hogy eldöntsék az ország melyik fele adja az elnökök a következő öt évben. Úgy tűnik, nincs átjárás a két világszemlélet között.
Gyomorszorító két hét kezdődött április 11-én a NATO és az EU elitjének, miután az NATO- és euroszkeptikus jobboldali Marine Le Pen, a Nemzeti Gyűlés elnöke úgy jutott be a franciaországi elnökválasztás április 24-ei második fordulójába a jelenleg regnáló Emmanuel Macron ellenfeleként, hogy a közvélemény-kutatások szerint mélyen hibahatáron belül van a kettejük közötti különbség – írja a Politico. Az első forduló eredményei alapján az Ipsos azt jósolja, hogy Macron a szavazatok 28,4 százalékának megszerzésével zárhatja ezt a kört, míg Le Pen 23,4 százalékos eredményt érhet el. Ez mindkettejük esetén jobb lenne a 2017-es aránynál, ami 24 és 21,3 százalék volt.
Ami a NATO-t illeti Le Pen azzal hozta a frászt a katonai szervezet vezetőire, hogy jelezte: ki akarja vonni az EU egyetlen atomhatalmát a NATO integrált parancsnoki rendszeréből. Így érné el, hogy Franciaország „ne keveredjen bele olyan konfliktusokba, amelyek nem érintik közvetlenül”. Ez különösen idegesítő lehet a nyugati elit szemében annak tükrében, hogy bár Le Pen elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen, ám régóta jó kapcsolatai voltak Vlagyimir Putyin orosz államfővel és pártja korábban hiteleket vett fel orosz bankoktól (valamint a magyar MKB-tól).
Ha megnyeri az elnökválasztást, az súlyos csapást mérhet az Európai Unió működésére is. Bár a Nemzeti Gyűlés kihagyta programjából Franciaország kiléptetését az eurózónából, a schengeni övezetből, sőt az EU-ból, Le Pen euroszkeptikus maradt, mérsékelni akarja Franciaország hozzájárulását a közös európai büdzséhez és nem zárkózik el attól, hogy összefogjon olyan nacionalista kormányokkal, amilyenek Lengyelországban vagy Magyarországon működnek hozzá hasonló gondolkodású politikusok vezetésével.
Le Pen kampányígéretei között olyanok voltak, amelyek megkérdőjelezik az emberek szabad áramlásának uniós alapelvét, ezért szakértők szerint fél lábbal kiléptetnék Franciaországot az EU-ból (burkolt frexit). A radikális jobboldali elnökjelölt például emelni akarja a határőrség létszámát, újra be akarja vezetni az importált áruk ellenőrzését azon a címen, hogy így akarja elejét venni a csalásoknak. Újra akarja tárgyalni az uniós polgárok szabad mozgását a schengeni övezeten belül, amit szerinte nem lehet normálisan alkalmazni, ezért le kell cseréni az EU-s polgárok egyszerűsített határellenőrzésére.
A centrista Macron és a radikális, a kék galléros baloldali munkásosztály körében szavazókra vadászó Le Pen összecsapása megerősíti azt a helyzetet, hogy a francia közélet túllép az elmúlt évtizedek hagyományos mérsékelt bal-jobb váltópárti rendszerén. E helyett a migrációellenes nacionalisták és az Európa-párti, a globalizációra nyitott progresszívek állnak egymással szemben. A kakukktojás ebben a képletben Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali elnökjelölt, aki szintén növelte szavazatai számát az öv évvel ezelőttihez képest, valamivel 20 százaléknál kisebb arányról közel 22 százalékra.
Erőteljes szociális programja lényegében a nemzeti jövedelem gyökeres újraosztását jelentené, de ezen belül nem EU-ellenes. A 70 éves Mélenchon igazi politikushoz méltó megoldást választott támogatói orientálására. Azt mondta nekik, hogy ne szavazzanak Le Penre, de nem támogatta Macront sem. Szerinte két olyan rossz közül kell választaniuk a franciáknak, amelyek másként rosszak. Az Ipsos friss felmérése szerint szavazói fele-fele arányban megosztottak. Egyik részük nem foglal állást Le Pen vagy Macron mellett, másik részük Macron neve mellé akarja tenni az X-et a második fordulóban.
Számos további induló, akik kevesebb mint öt százalékos eredményt értek el az első körben egyértelműen Macron mögé álltak. A legtöbb szavazatok Valérie Pécresse, a mérsékelt jobboldali republikánusok jelöltje kapta közülük, 4,8 százalékot. Ezt azonban nem fogják megköszönni neki párttársai, mivel a párt 2017-es jelöltje, Francois Fillon korrupciós botránya ellenére 20 százaléknyi szavazatot kapott annak idején. A bevándorlófaló Eric Zemmour tévés személyiség Le Pen támogatását ajánlotta első körös szavazóinak, mivel szerinte Macron ötéves regnálása alatt kétmillió bevándorló érkezett Franciaországba és az elnöknek a kampányban sem volt egy szava sem a migráció ellen.
A választási matek és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a második forduló nagyon szoros eredménnyel zárulhat. Jacques Chirac a mérsékelt jobb- és baloldal összefogásával még 82-18 százalékra verte a 2002-es elnökválasztáson Le Pen apját, Jean-Marie Le Pent. Macron öt évvel ezelőtt 66-34 százalékra Marine Le Pent, és az öt év alatt a korábbinál mérsékeltebb stílusra váltó radikális politikus az előrejelzések szerint most csak 2-4 százalékpontos különbségre van lemaradva a hatalom lévő államfőtől.
napi.hu
