Emmanuel Macron elnöksége legnagyobb sztrájkja elé néz: vasutasok, tanárok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, közszolgák kezdtek határozatlan idejű sztrájkba a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, országszerte csaknem 250 helyen lesznek tiltakozó felvonulások is.Emmanuel Macron elnöksége legnagyobb sztrájkja elé néz: vasutasok, tanárok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, közszolgák kezdtek határozatlan idejű sztrájkba a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, országszerte csaknem 250 helyen lesznek tiltakozó felvonulások is.
Párizs legfőbb turistalátványossága, az Eiffel-torony sem nyitott ki csütörtökön, miután a dolgozók csatlakoztak az utóbbi évek várhatóan legjelentősebb szociális megmozdulásához – áll az MTI összefoglalójában.
Jóllehet a munkabeszüntetés a vasúti és a városi tömegközlekedésben a legerősebb, a reggeli órákban sehol nem alakultak ki dugók a közutakon, a franciák jelentős része nem is próbált meg munkába vagy iskolába indulni, az emberek otthonról dolgoznak vagy szabadságot vettek ki. A 14 párizsi metróvonalból csak három működött csütörtökön, a vasúti vonalakon pedig a vonatoknak alig tíz százaléka közlekedett.
Az oktatási minisztérium bejelentése szerint országosan a tanárok hetven százaléka tart munkabeszüntetést, Párizsban a legjelentősebb a részvétel a sztrájkban. A több mint hatszáz párizsi általános iskolából csak háromban volt tanítás.
A szakszervezetek – amelyeknek az elmúlt két évben nem sikerült Emmanuel Macron államfőt meghátrálásra kényszeríteni a reformjaiban – azt remélik, hogy az emberek utcára hívásával a legérzékenyebb reformot illetően csatát nyerhetnek a kormánnyal szemben, amely jóllehet folyamatosan egyeztet a szociális partnerekkel, a nyugdíjrendszer megváltoztatásában egyelőre nem hajlandó engedni az alapvető céljaiból.
„Ambiciózus programot képviselek, nem fogok belőle engedni” – mondta november végén Emmanuel Macron a nyugdíjreformról.
A nyugdíjreform jelképes és különösen érzékeny téma Franciaországban, ahol sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor is a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulás egy hónapra lebénította az országot, és az 1968-as diáktüntetések óta a legjelentősebb társadalmi megmozdulást eredményezte. Az egy hónapig tartó munkabeszüntetés akkor meghátrálásra kényszerítette a jobboldali kormányt, amely visszavonta a tervezetét.
Emmanuel Macron államfő elképzelése szerint a nyugdíjreform tervezete – amelyről a kormány hetek óta egyeztet a szociális partnerekkel – jövő év elején kerül a parlament elé, s 2025-ben egységesítené az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszert annak érdekében, hogy „minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg”.
Az országot az előrejelzések szerint legalább egy napra, de feltehetően a hét elkövetkező napjaira teljesen lebénító megmozdulás napok óta vezető belpolitikai téma a francia médiában.
„A közlekedés ma, holnap és valószínűleg a hétvégén is nagyon komplikált lesz” – ismerte el csütörtökön Jean-Baptiste Djebbari közlekedési államtitkár az RTL kereskedelmi rádióban. „Úgy gondoljuk, hogy a sztrájk több napig is eltarthat” – tette hozzá.
A belügyminisztérium összesítése szerint csütörtökön országszerte csaknem 250 helyen várható tiltakozó felvonulás, a hatóságok attól is tartanak, hogy a tüntetők közé keveredhetnek anarchista „black blocks” csoportok és a kormányellenes radikális sárgamellényesek, akik zavargásokat kezdeményezhetnek, ezért a Párizsban bejelentett tiltakozó útvonalak mentén csütörtökön zárva tartanak az üzletek és éttermek.
A kormány gazdaságpolitikája ellen egy éve tüntető sárgamellényes mozgalom okozta feszült szociális helyzet miatt a kormányzat több gesztust is tett az elmúlt napokban a nyugdíjreform egyeztetésére: vasárnap kormányzati szemináriumot tartottak, a reformért felelős kormánybiztos, Jean-Paul Delevoye pedig folyamatosan találkozik a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel, mielőtt december közepén véglegesíti a tervezet szövegét, amelyet jövő év elején ismerhet meg a parlament és a közvélemény.
Több felmérés is azt mutatja, hogy a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, hetven százalékuk ugyanakkor a sztrájkot is támogatja, mert úgy érzékeli, hogy rosszul járhat az új nyugdíjrendszerrel.
Forrás: napi.hu