Alkotmánymódosításra készül Oroszország. Az eddig megismert tervek és javaslatok szerint – noha megmarad az erős elnöki rendszer –, egy a mostaninál sokkal erősebb parlament és Államtanács jönne létre, vagyis a bírálok által szuperközpontosítottnak nevezett hatalmat kiegyensúlyozzák és szétosztják a hatalmi intézmények között.
Első lépésként lemondott a teljes orosz kormány és létrejött egy ügyvezető kabinet.
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin idén húsz éve áll Oroszország élén hol elnöki, hol miniszterelnöki pozícióban. Két évtizedes vezetése alatt a teljesen széthullott Szovjetunió romjain ismét felépítette, és a világ egyik vezető hatalmává tette Oroszországot, hasonlatosan a régi birodalomhoz. Nem véletlen, hogy sok orosz cárként tiszteli az egykori KGB tisztet.
A putyini éra azonban hivatalosan a végéhez közeledik. Az államfő 2024-ig tartó mandátuma után az alkotmány szerint sem kormányfői, sem államfői posztot nem tölthet be. Éppen emiatt sokan, főleg nyugati bírálói rögtön azzal vádolták meg, hogy ennek a korlátnak az eltörlése a célja az elnök által is szorgalmazott alkotmánymódosításnak.
Vlagyimir Putyin azonban cáfolta ezeket a véleményeket.
„A javaslatmódosítások nem érintik a jelenlegi és érvényes orosz alkotmány alapjait. A módosítások célja az, hogy elősegítsék Oroszországnak, mint jogállamnak és szociális államnak a fejlődését, segítsék az ország intézményeinek a még hatékonyabb működését, erősítsék a civil társadalom szerepét, és a politikai pártokat, hogy meghozhassák az állam fejlődését szavatoló legfontosabb döntéseket” – mondta Vlagyimir Putyin.
Az alkotmány módosítása jelentős változást hoz a hatalmi egyensúly egészében.
Ilyash György, a Külgazdasági és Külügyi Intézet Oroszország kutatója az M1 Világ című műsorában elmondta, az alkotmánymódosítással több hatáskört elvonnak például az elnöktől, ilyen például a miniszterelnök és a kormány kinevezése. A módosítás szerint ez a jogkör átkerülne a parlamenthez. Hozzátette, az elnöknek is adnának újabb lehetőségeket, feladatokat, a módosítást követően például megfelelő eljárás során elmozdíthatja adott esetben az alkotmánybírákat.
Vlagyimir Putyin közölte: hazájának „erős elnöki köztársaságnak kell maradnia”. Szakértők szerint ugyanakkor az orosz alkotmány változása a hatalom megosztását segíti elő, egy olyan időszakban, amikor az ország erősen függ az elnökétől. Mondhatni, ez egy próbálkozás arra, hogy a jelenleg rendkívül központosított rendszerben a hatalmat és a hatásköröket a lehető legkiegyensúlyozottabb módon szétosszák.
Az alkotmánymódosítás szerint létrehoznak egy új testületet, amely egy megújult Államtanács lesz. Ez eddig is működött, de inkább tanácsadói szerepben. Most egyfajta vezetői testület lesz, amelyben elemzők szerint Vlagyimir Putyinnak komoly szerepe lehet.
Ilyash György úgy gondolja, az új Államtanácsban találkozna gyakorlatilag az összes hatalmi ág, a parlament képviselői, a régiók képviselői, illetve az elnöki adminisztráció képviselői. A tanácsnak kiemelte feladata lenne, hogy meghatározza a belpolitikai és nemzetközi stratégiai irányvonalakat. A szakértő hozzátette: az alkotmánymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök el tudjon foglalni valamilyen új pozíciót az orosz politikai rendszerben, és a legvalószínűbb forgatókönyv szerint ennek az Államtanácsnak a vezetője lehetne.
Vlagyimir Putyin az alkotmánymódosításról megkérdezné az orosz választókat is. Mivel azonban nem új alkotmányról van szó, hanem csak a régi módosításáról az alapvető rendelkezések érintése nélkül, ezért nem egy hagyományos népszavazás lesz. Sokak szerint egyfajta egyszerűsített referendum jöhet szóba.
A tervezett módosításokhoz szükséges egyik első lépésként lemondott a jelenlegi orosz kormány, és új ügyvezető kabinet állt fel, élén Mihail Misusztyinnal, a Szövetségi Adószolgálat eddigi vezetőjével. Elemzők szerint az elnök a gazdasági növekedés felgyorsítását és a reáljövedelmek növelését várja tőle, amelyhez úgy tudni, szinte teljesen szabadkezet kapott.
Forrás: hirado.hu