A Welt am Sonntag német lap készített interjút az új német védelmi miniszterrel, aki szerint hiba volt eltörölni a sorkatonai szolgálatot, és őszintén beszélt az orosz fegyverkezési fölényről is.
Körülbelül öt–nyolc évünk van arra, hogy felzárkózzunk – mind a fegyveres erők, mind az ipar és a társadalom területén. Putyin jelenleg jelentősen növeli Oroszország védelmi termelését. A duma határozata szerint több mint hatvanszázalékos a növekedés.
– fogalmazott az új német védelmi miniszter, Boris Pistorius (Németország Szociáldemokrata Pártja, SPD).
A katonai helyzet Ukrajnában egyre nehezebbé válik, különösen a lőszer van fogytán. Washingtonban a republikánusok blokkolják a további támogatást – foglalja össze a Welt újságírója a helyzetet.
Tisztában vagyunk vele, hogy előbb-utóbb valószínűleg kompenzálnunk kell egy-két dolgot, ami esetleg már nem érkezik Washingtonból. Elméletileg lehetnek olyan területek is, amelyeket nem tudnánk azonnal, könnyen kompenzálni
– mondta a német védelmi miniszter.
Feltételezhető, hogy az USA a következő évtizedben a jelenleginél nagyobb szerepet fog vállalni a csendes-óceáni térségben, függetlenül attól, hogy ki lesz a következő elnök, és függetlenül attól, hogy az amerikai szerepvállalás Európában csökken, remélhetőleg csak mérsékelten. Ez azt jelenti, hogy nekünk, európaiaknak fokoznunk kell az elkötelezettségünket, hogy garantáljuk a biztonságot kontinensünkön
– tette hozzá, és azzal folytatja, hogy komolyan kell venni Oroszország balti államokkal, Georgiával és Moldovával szembeni fenyegetéseit.
Az interjúban kitérnek a haderő fejlesztésre is, és az a kérdés is szóba kerül, hogy jövőre a védelmi kiadásokat félmilliárd euróval kell csökkenteni a német költségvetés hibái miatt. Miközben az orosz duma hatvan százalékkal növeli a hadiipari termelést, eközben Németországban megszorításokat kell bevezetni.
Erről már megállapodtunk a kancellárral. Egy dolog világos: a költségvetési helyzet nehéz. Más tárcáknak is takarékoskodniuk kell. Az ötszázmillió euró nélkülözése fájó, de a körülmények között még elfogadható- válaszolt a védelmi tárca új vezetője.
A haderő kérdésénél az interjúban érintették a személyi állomány kérdését is, és szóba került az iskolai toborzás is. A miniszter szerint, ahogy például a rendőrség vagy a tűzoltók is ellátogatnak az iskolákba, hogy bemutassák hivatásukat, ugyanúgy kell tenniük a katonáknak is.
Az ifjúsági tisztek a tanárok meghívására látogatnak el az iskolákba, hogy tájékoztassák őket a Bundeswehr feladatairól.
A miniszter jozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy Bundeswehrt reklámozzák az iskolásoknak, hanem csak közvetíti a küldetését.
Ez nem militarizmus, hanem általános nevelés. Nem segít, ha egyszerűen csak reménykedünk a békében, miközben figyelmen kívül hagyjuk azokat a feladatokat, amelyek a béke biztosításához szükségesek.
„A Bundeswehrnek nem kellene általában Európára korlátozódnia és maga mögött hagynia a kalandozást a világ sivatagjaiban?” – kapta meg a kérdést a nemzetközi szerepvállalás kapcsán a miniszter.
„Egyértelműen nem. A biztonságpolitika másképp működik”
– adta meg a miniszter az egyértelmű választ. A miniszter arra figyelmeztetett, hogyha a nem vesznek részt a nemzetközi missziókban, akkor az más fajta, nem katonai kockázatokat rejt magában, aminek a következménye akár súlyosabbak is lehetnek.
„Akkor más kihívásokkal kell szembenéznünk, például a migráció jelentős növekedésével vagy a terrorizmus terjedésével” – fogalmazott.
Boris Pistorius szerint a hadsereg litván projektje működőképes, mert a katonák körében nagy népszerűségnek örvend a balti ország. Ez idáig háromszor annyian jelentkeztek a feladatra, mint ahány hely van – írja a Magyar Nemzet.
Forrás: origo