A frissen megválasztott ukrán államfő bizonyította elkötelezettségét a reformok iránt és növelte népszerűségét, így pártja a július 21-ei parlamenti választások abszolút esélyese.
Az ukrán társadalom minden eddiginél erősebb EU- és NATO-párti.
Az áprilisban elnökké választott volt komédiás színész, Volodimir Zelenszkij újabb siker kapujában állt a július 21-ei előrehozott parlamenti választások előtt, a közvélemény-kutatások alapján világos volt, hogy pártja megismételheti az új államfő fölényes elnökválasztási győzelmét – írja a bne IntelliNews régiós hírportál összefoglalójában.
Zelenszkij megválasztása óta hozott intézkedéseivel bizonyította, hogy határozottan elkötelezett a társadalmi-gazdasági reformok, illetve Ukrajna európai és NATO-orientációja iránt. Csapatába ismert, kipróbált reformpárti szakértőket igazolt. Egyik fontos lépése volt a vagyonbevallások bevezetése, amelyek hiánya miatt leállt az ország IMF-finanszírozási programja. A Valutaalappal a szavazás után kezdhetnek tárgyalni a folytatásról. Világossá tette, hogy nem óhajt új vezetőt ültetni a nemzeti bank (NBU) élére, ami csorbíthatná annak függetlenségét, továbbá a csődbe ment Privátbank ügyében, amelyet az adófizetők pénzéből kellett megmenteni, nem fog a tulajdonosok oldalára állni. Visszautasította volt mentora, Ihor Kolomojszkij oligarcha felvetését, miszerint Ukrajnának államcsőddel kellene megszabadulnia államdósságától.
A közvélemény-kutatások szerint egyelőre a szavazók is elégedettek új elnökükkel: népszerűségi indexe magas – az emberek háromnegyede pozitív benyomásokról számol be vele kapcsolatban. Pártja, a Nép Szolgája, a szavazás előtt 45-48 százalékkal vezette a felméréseket, mögötte 4-5 olyan politikai erő következett, amely átlépheti a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét. Ezek közül a legnagyobb az oroszbarát Ellenzéki Platform az Életért 11-14 százalékkal.
Figyelembe véve a kisebb pártok orientációját is egyértelműen látszik, hogy az ukránok kétharmada stabilan Európa-párti. A NATO csatlakozás korábbi egy számjegyű támogatottsága mostanra többségre változott. Összességében az elnök pártja Ukrajna függetlenné válása óta először abszolút többséget szerezhet a parlamentben, így egyedül alakíthat kormányt, bár az elemzők arra számítanak, hogy egy-két kisebb párttal alkot majd koalíciót. Csak Európa-párti politikai erő jöhet szóba.
Az ukrán gazdaság a korábbiakhoz képest viszonylag jó állapotban van. A GDP tavaly 3,3 százalékkal nőtt, amit az idei első negyedévben 2,5 százalékos plusz követett. A jó terméskilátások és a gazdasági bizalom erősödése alapján az NBU nemrégiben jelezte, hogy emelheti 2,5 százalékos idei növekedési előrejelzését. A kormány folyamatosan emelkedő ütemmel számol, ami 2022-re elérheti a 4,1 százalékot. A fogyasztói infláció beragadt az évi 10 százalék körüli szinten, ám a jó termés, ami növeli az élelmiszer-kínálatot, javíthat ezen. További feltétele a javulásnak, hogy a választásokat sikerül zavartalanul megtartani és nem újulnak ki a feszültségek az ország elszakított délkeleti része körül. A költségvetési hiány az év végére a terveknek megfelelően alakulhat, azaz a GDP két százaléka lehet. A hrivnya felértékelődése segített abban, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 61 százalékra ment le 2018-ra a 2016-os 80 százalékról. Az euróban kibocsátott, hétéves futamidejű kötvények 6,75 százalékos hozammal keltek el, ami Ukrajnához képest viszonylag olcsó finanszírozást jelent.
A gazdaságra az elvándorlás helyezi a legnagyobb nyomást. Becslések szerint ötmillió ukrán keresett munkát külföldön, közülük legalább 1,2 millióan a szomszédos Lengyelországban. Ez az agyelszívás komoly munkaerőhiányt okoz Ukrajnában, miközben a hazautalt pénzek támaszt nyújtanak a hrivnya árfolyamának és javítják az ország külső fizetési egyensúlyát, erősítve a befektetői aktivitást. Ami a jövőt illeti, sok múlik azon, hogy a szavazás után milyen gyorsan sikerül kormányt alakítani.