Nagyon rossz hír jött a bankoktól – mindenkit érint
Drágább lesz a bankolás és még számos szolgáltatás a következő hetekben.
Hétéves csúcson jár ugyanis az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Decemberben az éves áremelkedés mértéke elérte a 4 százalékot, az átlagos éves infláció pedig 3,4 százalékos lett. A pénzügyi intézmények a legtöbb esetben ezekhez a számokhoz igazítják a szolgáltatások árát.
A bankok szigorú szabályok alapján módosíthatják csak a fogyasztók számára hátrányosan a díjaikat. A legtöbb hitelintézetnél az áremelés mértéke az inflációhoz kötött. Amennyivel nőttek az árak tavaly, várhatóan annyival emelik majd a bankok a bankszámla-vezetés, a banki átutalások és más szolgáltatások díjait. Mentségükre legyen mondva, azokban az időszakokban, amikor negatív volt az infláció, ugyanezen elvek mentén néhány forinttal a számlavezetés költsége is csökkent, az idén tavasszal viszont jó, ha felkészülnek az ügyfelek az áremelésre. A drágítás sokakat érint, a jegybank adatai szerint a természetes személyek nevén csaknem 9,6 millió bankszámla van, a vállalkozásoknak pedig csaknem 1 millió számlát vezetnek a bankok. Vannak persze, akiknek több banknál több számlájuk is van, így körülbelül 6 millió embert érinthetnek a változások.
Az OTP honlapján például ez áll a lakossági bankszámlák általános üzletszabályzatában: „a szerződés alapján felszámított fix díjak, költségek – beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak fix minimum és maximum értékét is – a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) alapján, annak mértékével, évente, a megelőző év december 31-i mértékhez képest automatikusan (a matematikai kerekítési szabályokat figyelembe véve) módosulnak, a honlapon történt közzétételt követő második hónap első napjától”.
Hasonlóan fogalmaznak a K&H-nál is: „a hirdetmény díj- és költségtételei minden év április 1-jén legfeljebb az adott tételek legutóbbi inflációs korrigálása óta eltelt időszak összesített fogyasztói árindex (infláció) értékével módosulnak. Az inflációs módosítás szempontjából az egyes díjtételek, a díjtételek százalékos, minimum és maximum értékei külön tételnek minősülnek.” Az sem biztos, hogy megállítja az áremelkedést, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány korlátlan számú ingyenes átutalást biztosító olcsó számlacsomagok elindítására szólította fel a bankokat. A hitelintézetek ugyanis kötik az ebet a karóhoz: amíg van tranzakciós illeték a lakossági átutalásokon, nem teszik ingyenessé a tranzakciókat.
A biztosítók többsége szintén az inflációt használja alapmutatóként, amikor a következő évi díjat megállapítja. Emelkedhet emiatt egyebek között a vállalati vagyonbiztosítások, az épületbiztosítások és az életbiztosítások díja is. A lakásbiztosítások díját is rendszeresen az inflációval indexálják, vagyis ezek idén várhatóan 3,4 százalékkal emelkednek majd. Ez a változás is sokakat érint, az MNB adatai szerint a lakossági vagyonbiztosítási szerződések száma 3,22 millió körül van, vagyis a háztartások 80 százaléka szembesülhet az áremeléssel. Jó hír viszont a fogyasztók számára, hogy hamarosan elindulhatnak a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (mfo), a biztosítók január 10. óta pályázhatnak az MNB-nél termékeikkel erre a címre.
Az MNB lapunkat úgy tájékoztatta, az első pályázat már be is érkezett, és várják a továbbiakat. Korábban több biztosító (Generali, Posta, NN) is úgy nyilatkozott, mindenképpen részt vesz majd a programban. A jegybanknak 20 munkanap kell, hogy elbírálja a pályázatokat, a biztosítók ezt követően 60 napon belül vezethetik be a terméket a piacra. Ez azt jelenti, hogy február első felében már lehetnek mfo-minősítéssel rendelkező biztosítások, amelyek még tavasszal meg is jelenhetnek a piacon.
Az MNB az mfo-knál már elvárja, hogy a díjat ne automatikusan az inflációval emeljék a biztosítók, hanem vizsgálják meg, azok arányosak-e a fedezettel, vagyis ne legyenek túlbiztosítva az ingatlanok pusztán azért, mert nagyot emelkedtek az árak. Ezeket a biztosításokat ráadásul nem évente, hanem akár negyedévente is felmondhatják majd az ügyfelek.
Az önkormányzati ingatlanok bérleti szerződéseiben is jellemzően az áll, hogy a bérleti díjak minden évben az infláció mértékével nőnek majd. Ez vonatkozik a bérlakásokra épp úgy, mint az üzlethelyiségekre és más ingatlanokra.
A közterület-használati díjak szintén követhetik az áremelkedés mértékét. A fővárosban 2013. közepétől az inflációt követik a közterület-használati tarifák, és a többi településen is hasonló a helyzet. A jövőben tehát többet fizethetnek a különféle rendezvényeken árusító vendéglátósok, az újságárusok és más pavilonok tulajdonosai. A mozgóárusok is drágábban árulhatnak könyvet, vattacukrot, sült gesztenyét, forralt bort és egyéb portékákat, mint eddig. A filmforgatásokért is többet kell majd fizetni, és az óriásplakátok után is több sápot szedhetnek be a települések.
Forrás: napi.hu
