Nagyot ígért Magyar Péter a nyugdíjasoknak
Mit ígér a kormánypárt, és mit a jelenleg legnagyobb ellenzéki párt a nyugdíjasoknak, közeledve a 2026-os országgyűlési választáshoz? Ezt szedte csokorba Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében.
A kormányzó pártok ezekkel az ígéretekkel szállnak ringbe a nyugdíjasok szavazataiért:
- a 13. havi nyugdíj „megvédése és állandósítása”,
- a nyugdíjemelések törvény szerinti végrehajtása (inflációkövető nyugdíjemelés)
- és új elemként a nyugdíjasok részére tervezett, a legutóbbi bejelentések szerint 2025. októbertől induló részleges áfa-visszatérítés (az élelmiszervásárlások után).
A nyugdíjszakértő szerint az áfa-visszatérítés kacifántos megvalósítása helyett egyszerűbb lenne a nyugdíjak áfakönnyítő visszamenőleges emelése vagy speciális nyugdíjprémium kifizetése idén novemberben, esetleg a 2026. februárban esedékes 13. havi nyugdíj összegének megnövelése.
Ezen kívül a gyermekes anyák különböző kategóriái részére élethosszig megadandó szja-mentesség érintheti a nyugdíjas nőket is, hiszen ha dolgoznának a nyugdíjuk mellett, akkor az eddigi járulék- és szochómentesség mellett az szja-mentesség is megilletheti őket. Emellett fontos jó hírként említette, hogy a Nők40 feltételei továbbra sem szigorodnak. Ráadásul a kormányzati kommunikáció szerint a nyugdíjrendszer stabil, biztonságos, és legalább 10–15 évig nem is kell hozzányúlni, ezért nyugdíjreformra sincs szükség. A választás előtt biztosan nem – jegyzi meg Farkas András.
A Tisza Párt részleteiben még nem ismert javaslatai:
- a 13. havi nyugdíjat meg kell őrizni (ez egybevág a kormányzat álláspontjával),
- a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjlehetőséget kell biztosítani.
Ez a szakértő szerint talán a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségének kiterjesztésére utalhat, amire a nyugdíjszakértő úgy véli, valóban nagy szükség lenne. Jelenleg mindössze egymilliárd forint fordítható a méltányossági nyugdíjmegállapítási, nyugdíjemelési és segélyezési lehetőségekre, ami a potenciálisan jogosult 300 ezer nyugdíjas számára fájdalmasan alacsony fedezet. Ugyanis ha a teljes összeset méltányossági nyugdíjemelésre fordítanák is, és minden esetben csak a havi háromezer forintos minimális méltányossági nyugdíjemelést adnák meg, akkor is kevesebb mint harmincezer nyugdíjas – a lehetséges jogosultak mindössze tizede – kaphatna ilyen plusz ellátást.
- A 65 év felettieknek szja-mentességet adnának.
Farkas András hozzáfűzte, ez csak a nyugdíjuk mellett dolgozó nyugdíjasok keresetére vonatkozhat, mely egyébként is mentes már a tb-járulék és a szocho alól. A gyermekes nyugdíjas nőknél pedig a kormányzat javaslata is biztosíthatja az szja-mentességet. A nyugdíj meg eleve adómentes juttatás. Így összességében nem igazán mérhető szerinte a javaslat súlya.
- Az egészséges élelmiszerek áfáját legfeljebb 5 százalékra csökkentenék.
Ez nem csak a nyugdíjasoknak lenne jó hír. Persze kérdés, melyik élelmiszer minősülne egészségesnek.
- A gyógyszerek árát áfamentessé tennék.
Mint a nyugdíjszakértő rámutatott, egy ilyen intézkedés különösen a tb által nem támogatott gyógyszerek beszerzését tenné olcsóbbá, könnyíthetné meg.
- A nyugdíjasoknak 200 ezer forint értékben SZÉP-kártyát adnának, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre (esetleg egyéb meghatározott célokra is) lehetne fordítani.
Ez a legnagyobb horderejű, egyben a legdrágább javaslat is. Ha a 2 millió öregségi nyugdíjas és a 400 ezer nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy mindegyike jogosult lenne a kártyára, akkor az (2,4 millió fő * 200 ezer forint) 480 milliárd forint fedezetet igényelne. Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik egyfelől a 13. havi nyugdíj, másfelől pedig a nők kedvezményes nyugdíja költségvetési kiadási igényével.
Nyilván ezt átgondolva már finomodott a javaslat, eszerint sávosan, a nyugdíj összegétől függően osztanák a SZÉP-kártya-juttatást, legfeljebb félmillió forintos nyugdíjig. A létminimum alatt élő nyugdíjasok kapnának 200 ezres, a létminimum és 500 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők 100 ezer forintos SZÉP-kártyát. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjat kapó hatvanezer nyugdíjas nem kapna ilyen kártyát.
Persze ehhez meg kell határozni a létminimumot, amit nem mér a KSH, méri viszont a szegénységi küszöböt, ami idén valószínűleg körülbelül 180 ezer forint lesz (friss adat még nincs). Ez alatti összegben kap nyugdíjat több mint 700 ezer ember. A „létminimum” és 500 ezer forint között kap nyugdíjat 1,5 millió nyugdíjas.
24.hu
