A vizsgálati eredmények szerint Oroszországból származott a két, romániai paneltömbbe csapódó drón. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újra Donald Trump segítségét kérte a Patriot lévédelmi rendszerhez tartozó rakéták gyártásának felpörgetésében, mivel Kijevnek nincs elég ballisztikus rakétál elfogására is alkalmas fegyvere. A frontvonalak továbbra is befagyott állapotban vannak, az ukránok az orosz logisztikai gócpontok ellen indított dróntámadásokkal igyekeznek megtörni ezt a helyzetet.
Az ukrán légierő és a légtérfigyelő szolgálatok 2026. májusi jelentései szerint Oroszország egyre gyakrabban veti be Szu-57-es vadászgépeit. Ezekről a gépekről H-59 és H-69 típusú cirkálórakétákat indítanak a frontvonaltól biztonságos távolságban lévő pozíciókból – tudósított az Army Recognition.
A jelentések alapján a Szu-57-es gépek Kurszk térségéből, az Azovi-tenger környékéről és a Krím félszigetről hajtanak végre csapásokat.
Az orosz légierő ezzel a legfejlettebb harci repülőgépét nem klasszikus vadászgépként, hanem nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő platformként használja.
Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ezek az értékes repülőgépek ne kerüljenek be az ukrán légvédelem hatósugarába. Bár Moszkva hivatalosan ötödik generációs „lopakodó” gépként hivatkozik a Szuhojokra, a szakértők körében elterjedt az a vélemény, hogy a gyakorlatban a vadászbombázó jó esetben is egy négy és feledik generációs fegyver szintjén áll.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Moszkva igyekszik megóvni ritka és költséges repülőgépeit, miközben maximalizálja a hadműveleti hasznosságukat. A Szu-57-es így nem a légi fölény kivívásának eszközeként, hanem egy biztonságos távolságból operáló rakétahordozóként tölt be egyre hangsúlyosabb szerepet az ukrajnai hadszíntéren.